Nemzeti modernizáció,
összetartó közösség
Ajánlat a demokratikus oldal programjára
Mesterházy Attila
miniszterelnök-jelölt
Nemzeti modernizáció,
összetartó közösség
Ajánlat a demokratikus oldal programjára
Mesterházy Attila
miniszterelnök-jelölt

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára

Tisztelt Honfitársaim!

A Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjeként a nemzeti modernizáció programját ajánlom Magyarország
valamennyi polgárának.

Ebbe foglaltuk bele mindazokat a reális célokat, vállalásokat és konkrét eszközöket, amelyekkel mi, baloldali
magyarok a következő négy évben szolgálni akarjuk hazánkat és a nemzetet.

Én egy vagyok a harmincas éveiben járó nemzedék tagjai közül, akik a rendszerváltás után váltak felnőtté. Számunkra
a szabadság és a demokrácia olyan lehetőség, amelyet készen kaptunk az előző generációktól, de mindezért
az elmúlt 20 évben az ország valamennyi polgárával együtt nap mint nap küzdöttünk – eredményesen.

Húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás idején az egész országot reményteli várakozás hatotta át. Szabadság,
demokrácia és jólét. Ezekkel a szavakkal lehet a legjobban jellemezni azt az álmot, amelynek képviseletében
megteltek az utcák protestálókkal, és amelyek hosszú vitákra késztették a magyar értelmiség legjobbjait.

Az elmúlt két évtized a változások kora volt. Soha nem látott mértékben és gyorsasággal alakul át az ország
és minden körülöttünk. Magyarország nagy utat tett meg. Most szuverén, független köztársaság. Tagja
a NATO-nak és az Európai Uniónak. Magyarország képviselői ott ülnek Európa parlamentjének széksoraiban.
Élhetünk a tagság adta lehetőségekkel, érvényesíthetjük nemzetünk érdekeit, akár a határainkon túl élő
magyarok vonatkozásában is. Sorra nyílnak meg határaink, lehetőséget kínálva a régiók közötti együttműködés
kiteljesítésére, az egykori határokon átívelő rokoni, baráti kapcsolatok újjáépítésére. Kiépült demokratikus
intézményrendszerünk. Parlamentáris demokráciában élünk, amelyben szabad választásokon dől
el, hogy ki kap bizalmat az ország kormányzására. Kialakultak a szabad piacgazdaság feltételei, új modern
üzemek és gyárak épültek. Lassan megerősödött a magyar középosztály, újra elindult a polgárosodás.

Visszatekintve mindannyiunk elmúlt húszévi közös teljesítményére, büszkeséget érzek. Az akkor kitűzött célok
közül a legtöbb teljesült. Nagy utat tettünk meg, hogy felzárkózzunk Európa fejlett országai közé.

Ezzel együtt azt látjuk, hogy az elmúlt húsz év nemcsak fejlődést és növekedést hozott magával, hanem sok bizonytalanságot,
a társadalmi különbségek és feszültségek növekedését, megannyi gondot, nehézséget és konfliktust
is. Azt látjuk, hogy nem sikerült maradéktalanul beteljesíteni a rendszerváltás álmát: továbbra is tennünk
kell azért, hogy minél többek boldogulást, gyarapodást és biztonságot nyújtó hazája legyen Magyarország.

A hirtelen jött világgazdasági válság drasztikusan alakította át mindennapjainkat, és ez kihat a világról alkotott
elképzeléseinkre is. Mert nemcsak a nemzetközi gazdaság ingott meg, de az elmúlt évtizedekben
uralkodó gazdasági megfontolások is: a zabolátlan piacba vetett hit, a mértéktelen fogyasztás mítosza, a határtalan
növekedés hajszolása. És megroppantak az ezekre épült politikai konstrukciók is: a neoliberális, neokonzervatív
gazdaságpolitika csődje az, ami történt. És a baloldali társadalompolitika nagy kihívása az, ami
előttünk áll. A nemzetközi gazdasági válság ugyanis azt mutatta meg, hogy a baloldali eszméknek nemcsak
hogy létjogosultságuk, de nagyon fontos küldetésük is van a XXI. század elején.

A szociáldemokrata értékek a válságos időkben is szilárdak, világosak: kitartóan képviselni a munkájukból élőket,
a nyugdíjasokat, a fiatalokat, a legszegényebb embereket és mindazokat, akik nehezen tudják érdekeiket érvényesíteni
munkaadóikkal szemben, és akiknek éppen ezért a közösség támogatására a legnagyobb szükségük van.

A piaci verseny az önérdek érvényesítésére épül, de nemcsak a vállalatok, hanem az emberek között is mélyíti
a különbségeket: az erőseket és sikereseket jutalmazza, a gyengéket és lemaradókat bünteti. Az államnak
ezért kötelessége tompítani a piac igazságtalanságait, hogy az átmenetileg lemaradók ne váljanak végképp
leszakadókká. Nagy felelősség hárul ránk, baloldaliakra, hogy kitartóan védjük és érvényesítsük azok
érdekeit, akik bár sokan vannak, a hangjuk mégsem elég erős.

Érvényesíteni az igazságosságot, erősíteni az összetartozást, védeni az emberi méltóságot, őrizni kivívott
szabadságunkat, a demokratikus értékeket – ez volt a baloldal célja mindig, és ez a küldetése továbbra is.

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára


De ahhoz, hogy ezt a küldetést teljesíthessük az új, gyökeresen megváltozott világban, egyszerre kellenek
a hagyományos és ma is érvényes baloldali elvek, valamint az új és hatásos eszközök.

Mérföldkőhöz érkeztünk. Ha tetszik, a világgazdasági válság lezárt egy korszakot, az új évtized pedig soha nem
látott kihívások elé állítja a nemzetet. Éppen ezért közmegegyezésen nyugvó, nemzeti válaszokat kell adnunk
ezekre. Változásra van szükség: az új korszak új válaszaira. Szakítani kell a régi beidegződésekkel, a hatalmi huzakodással.
Túl kell lépni múltbéli sérelmeken, a jövő érdekében. Nem érti az új idők szavát, aki kormányváltást
ígér, de mindent folytatna tovább a régiben. A helycsere nem változás, nem megújulás. Én igazi változást akarok.
Egy új generáció új szellemiségét érvényre juttatni és sikerre vinni. Ez a nemzeti modernizáció.

Ki kell jelölnünk Magyarország helyét és szerepét a válság utáni világban. Most újabb esély van arra, hogy
még nagyobb léptekkel, gyorsabban közeledjünk Európa fejlettebb feléhez. Újra az élvonalba kerülhetünk
a régió országai között. Ez a nemzeti modernizáció programjának célja, ez mindannyiunk közös érdeke.

Nem a mindenkori kormányok, a pártok, nem is a politikusok haladnak ezen az úton, hanem az ország,
együtt mind a tízmillió magyar. Ezért a nemzeti modernizáció sikere nem egyetlen politikai erő felelőssége
és feladata. Mert közösen alkotjuk a nemzetet, és közösen tudjuk a hazánkat megújítani.

Ezért az elmúlt nyolc év kormányzási tapasztalatára és elvitathatatlan sikereire építve, saját tévedéseinkből
és hibáinkból tanulva valljuk: a sikeres nemzeti modernizációhoz minél szélesebb egyetértésre van szükség.
Nemzeti egyetértésre, közmegegyezésre kell jutunk a célokban, az eszközökben és megoldásokban is.
Ezekre teszünk javaslatot, és vállaljuk ezek megvalósítását Magyarország polgáraival közösen. Mi, magyar
szociáldemokraták hisszük, hogy sokkal több az, amire az összefogást, a közmegegyezést és a nemzeti modernizációt
alapozhatjuk, mint amire épülhet a nemzetromboló széthúzás.

A nemzeti modernizáció az egész nemzet közös vállalkozása és közös sikere lehet!

Nemzeti modernizációt akarunk, mert célja a magyarság boldogulása, amely valamennyi polgár felemelkedését
szolgálja, nem csak kiválasztott kevesekét.

Nemzeti modernizációt akarunk, amely az élet minden területére kiterjed, és amely több cikluson át tűz ki célokat.

Nemzetit, mert a modernizációban nem elhalványulniuk, hanem megerősödniük kell nemzeti értékeinknek,
hagyományainknak, a magyar tehetségnek. Mindennek, amire büszkék vagyunk.

Nemzetit, mert a modernizáció nem lehet sikeres az összefogás nélkül. A modernizáció az egész nemzet közös
vállalkozása kell, hogy legyen.

Nemzetit, mert a modernizáció nem csak a gazdaságra, a technikára, a tudományra vonatkozik. A modernizáció
a nemzet életének minden területét érinti, a nagyvilággal együtt haladó, szabad, nyitott, öntudatos
országot teremt.

Meggyőződéssel valljuk, hogy a magyar társadalom összességében nincsen válságban. Vannak kihívások,
feszültségek és megoldandó, komoly feladatok, de a köztársaság alapjai, együttélésünk keretei erősek és
stabilak. Éppen ezért nem a demokratikus intézmények felforgatására, gyökeres átalakítására, hanem működésük
javítására, feladataik újrahangolására van szükség egy sor területen. Hatékonyabb, erősebb államra
van szükség, de erősebbnek kell lennie a demokratikus ellenőrzésnek is az intézményei fölött. Az államnak
szolgálnia és szolgáltatnia kell, nem uralkodnia az embereken.

Cigány honfitársaink és a többségi társadalom viszonyában az elmúlt években olyan új konfliktusok jelentek
meg, amelyek a rendszerváltás évtizedének leghátrányosabb következményeinek tekinthetőek. Ezekre
a konfliktusokra nincsen gyors, azonnali gyógyír. Aki ilyet ígér, az csak súlyosbítja a már így is komoly konfliktust.
Baloldali demokrataként nem tudunk mást mondani, mint amiben hiszünk. Egyszerre van szükség
a törvények maradéktalan betartására és betartatására, valamint a jelenleg élő roma generációk és gyermekeik
számára az aktív munkával és tanulással kialakítható stabil életkörülmények közösségi erőfeszítést
is igénylő megteremtésére. Ugyanakkor először azért kell tennünk, hogy ne essünk ismét áldozatul annak
a végzetes öncsalásnak, ami az együttélés konfliktusait, a beilleszkedés kétoldalú nehézségeit, keserveit
nem létezőnek tekinti. A tényleg létező problémák megismerésén, az azokra adott fenntartható válaszokon
keresztül vezet az út az együttélési és kulturális konfliktus csillapításáig. Mindezek érdekében a teljes magyar
nemzet közös erőfeszítésére van szükség.

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára

Szükség van továbbá arra, hogy a politika, a politikusok visszaszerezzék a polgárok bizalmát. Ezért sürgető
és elengedhetetlen feladat a tisztességes, átlátható és ellenőrizhető párt- és kampányfinanszírozás megteremtése.
Erre a civil világ javaslataival összhangban lévő megoldást kínál a Magyar Szocialista Párt. És szükség
van az alapvető állami feladatok, kötelezettségek garantálására is. Ezért mi, szocialisták vállaljuk, hogy
minden túlhatalmi törekvéstől megvédjük az alapvető alkotmányos intézmények, az Alkotmánybíróság,
az Országgyűlés, az igazságszolgáltatás, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék függetlenségét,
tekintélyét és erejét. Megvédjük az állami működés ellenőrizhetőségét, átláthatóságát és nyilvánosságát garantáló
jogintézményeket és törvényi feltételeket.

Megvédjük a társadalombiztosításon alapuló nyugdíjrendszert, hogy a mostani és a jövőbeni nyugdíjasok
egyaránt biztonságban tudhassák járandóságukat, és nyugodtan, méltóságban tölthessék öregkorukat.

Megvédjük és érvényesítjük a munkájukból élők érdekeit, visszaadjuk a munka becsületét, hogy minél többeknek
legyen tisztességes munkája és tisztes megélhetése.

Szavatoljuk az arányos és igazságos közteherviselést: megőrizzük a jelenlegi többkulcsos adórendszert,
hogy a tehetősebbek továbbra is nagyobb részt vállaljanak a közös terhek viseléséből.

Garantáljuk, hogy a távhőszolgáltatás áfatartalma a legalsó, 5 százalékos szinten maradjon, és ne lehessen
önkényesen emelni 2 millió távfűtéses lakásban élő polgár kiadásait.

Fenntartjuk a haderő önkéntességét, és nem engedjük, hogy a sorkatonasággal bármely fiatalt akarata ellenére
fegyverviselésre kényszerítsen az állam.

Megvédjük a magyarországi kisebbségeket, az emberi méltóságot és a szabadságot a szélsőjobboldal fenyegetésétől;
erősítjük a civil összefogást, és szigorítjuk a radikális elvek, szavak és szervezetek visszaszorítását
célzó törvényeket.

Ezek azok a vállalások, amelyeket mi, szocialisták ajánlunk az országnak. És ezekhez illeszkednek azok az eszközök,
amelyekkel a következő négy évben szolgálni kívánjuk a hazánkat.

Mi nem ígérünk: vállalunk. Vállalásaink fedezete pedig az a 2000 milliárd forint, amennyivel az elmúlt évek
áldozatvállalása és a válságkezelés, az ország közös erőfeszítésének eredményeként a következő négy év során
bővül a gazdaság. Ebből kívánjuk megvalósítani a nemzeti modernizációt. Van olyan párt, amely visszafordulna,
és elherdálná mindazt, amit az ország mára elért. És van olyan párt, amely tovább szorítana mindenen.
Az egyikbe a gazdaság roppanna bele, a másikba az emberek.

Mi azt mondjuk: a nehezen elért hasznot és eredményt befektetni kell, nem felélni. A növekedés hasznát
azoknak kell adni, akik megtermelik, de úgy, hogy ne veszélyeztessük a jövőbeni gyarapodás alapjait. Realista
célokat kell kitűzni.

Realitás, felelősség, törődés és erős demokratikus meggyőződés – ezek az értékek különböztetnek meg
minket a riválisainktól. Ezekre épül a programunk.

Olyan erős, modern, sikeres és igazságos országot akarunk, ahol összhangban van az egyéni boldogulás
és a közösségi gyarapodás. Olyan országot, ahol egyformán érvényesülnek valamennyi polgár jogai, ahol
az emberi méltóságot tisztelik. Ahol összhangban van a magunkért és egymásért érzett felelősségvállalás,
ahol erős az összetartozás. Ahol a munkának, a tudásnak becsülete van, és a teljesítményt elismerik. Ahol
gazdaságunk gyarapodásából nem csak a felső egyharmad, hanem a másik kétharmad is részesül. Ahol
egyetértésben, békében és biztonságban élhet minden egyes polgár, származásától, anyagi helyzetétől, korától,
nemétől, szexuális identitásától, származásától, vallásától és világnézetétől függetlenül.

Ezt szolgálja a nemzeti modernizáció programja.

Én egy vagyok a 15 millió magyar és egy az ország 10 millió polgára közül. Baloldali vagyok, szabadságszerető
polgár, aki gyarapodást, rendet és biztonságot akar a hazájában. Kész vagyok minden erőmmel szolgálni
és elszántan védeni ezeket az értékeket. Ugyanezt kívánja tenni a jövőben a Magyar Szocialista Párt.

Budapest, 2010. február 20.

Mesterházy Attila

a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára


SZAKPOLITIKAI FEJEZETEK

Növekvő gazdaság, erősödő ország, gyarapodó polgárok

Az elmúlt 8 év néhány kiemelt gazdaságpolitikai eredménye

A magyar GDP 2001 és 2008 között mintegy 25 százalékkal emelkedett. Ez a világgazdasági válság hatá


sára ugyan visszaesett, de 2010-ben még így is 16 százalékkal meg fogja haladni a 2001. évit.
2002-höz képest megduplázódott az export értéke, 2008-ban több mint 73 milliárd eurót tett ki Magyarország
kivitele.


Magyarország az elmúlt években is a térség egyik vonzó befektetési célpontja volt. A magyarországi külföldi
befektetések állománya 2008 végén 61 milliárd euró volt, 2002–2008 között évente átlagosan több
mint 4 milliárd eurót tett ki a külföldi működőtőke-befektetések összege.


Az elmúlt években erőteljessé vált a magyar cégek külpiaci terjeszkedése. Évente átlagosan közel 2 milliárd
euró volt a magyarok külföldi tőkebefektetése, és a külföldön működő magyar tőkeállomány értéke
2008 végére megközelítette a 11 milliárd eurót. A térségben ez a második legjobb adat.


A kormány erőfeszítéseinek és a Valutaalappal, valamint az EU-val megkötött gyors megállapodásoknak
köszönhetően enyhültek a világgazdasági válság magyarországi hatásai.


Az államháztartás hiánya 2010-re 4% alá csökkent.
2008-tól a mindenkori kormányok kötelesek többletet mutató elsődleges egyenleggel tervezni a költségvetést,
ezzel is garantálva az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított arányának
folyamatos csökkentését.


2001-ben a munkájukból élők átlagosan havi 104 ezer forintot kerestek, amiből 65 ezer Ft-ot vihettek
haza a családjuknak. 2010-ben a bruttó átlagkereset 205 ezer forintra nő, amiből 141 ezer forintot kapnak
meg a munkavállalók.


A 2009–2010-es adóreform eredményeként az adószint csökkentése nélkül 700-800 milliárd forintos


adóátrendezésre kerül sor a bérterhek és a fogyasztást terhelő adók között.
2009. július 1-jétől januárig visszamenően módosult a személyi jövedelemadó alsó sávhatára.Ez a legalább
bruttó 159 ezer forintot keresők esetében havonta nettó 3 ezer forint, éves szinten tehát 36 ezer
forint többletet jelent. Vagyis a döntés mintegy 41 milliárd forintot hagyott a munkavállalóknál.


A 2009. július 1-jén életbe lépett, a foglalkoztatást ösztönző adóváltozásokkal a munkaadók is jól jártak: a mun


káltatói járulék 5 százalékpontos csökkentésével összességében mintegy 81 milliárd forint maradt náluk.
Különösen látványos a munkavállalók adóterheinek csökkenése 2010-ben, amikor a személyi jövedelemadó
csökkenése miatt a bruttó kereset mindössze 5 ezer forintos növekedése mellett átlagosan havi
15 ezer forinttal emelkedik a nettó kereset.


Sikeres válságkezelés, megalapozott növekedés

A nemzetközi gazdasági válság megmutatta, hogy a baloldali gondolkodásnak és cselekvésnek továbbra is
van létjogosultsága, és újból fontos küldetése van a XXI. század elején. Nemcsak a gazdaság, hanem a korlátlanul
ösztönzött fogyasztásra, a folyamatosan bővített újratermelésre, a növekedési kényszerre alapozott
világmodell is válságba került.

Egyszerre kell tartós, fenntartható, exportvezérelt növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot, és egyszerre
kell javítani a versenyképességet, megújítani az államot, a nagy ellátórendszereket, az újraelosztás
módját és arányait. Mindeközben meggyőződésünk, hogy kitartóan védeni és érvényesíteni kell a legfontosabb
baloldali értékeket és elveket, igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szolidaritást.

A Magyar Szocialista Párt a munkájukból élők, a kis- és középvállalkozások, az országért tenni kész és képes
emberek természetes politikai szövetségese. Nekünk ők a fontosak, mert ők viszik vállukon az országot.
Egész politikánk az ő nagyobb megbecsülésüket szolgálta, és azt a célt, hogy könnyebb legyen az életük.
Erről szólt az elmúlt nyolc év, nem tettünk le erről az elmúlt egy évben, a válságkezelés idején sem. És vállaljuk
ezt a felelősséget a következő évekre is.

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára

Ennek lehetőségét a sikeres válságkezelés alapozta meg. Az eddigi áldozatvállalások hatására a magyar költségvetés
az egyik legerősebb az unión belül, és e tekintetben az összes fejlett ipari állam között is az egyik
legjobb helyzetben vagyunk. Miközben mindenütt sorra növelik adósságukat az államok, nekünk sikerül
megállítani az eladósodást, megindulhat az adósságállomány csökkentése. A jelenlegi gazdaságpolitika hatására
és a válság következményeként közel egyensúlyba került a folyó fizetési mérleg, amire nem volt példa
az elmúlt húsz évben. A munkát terhelő adók mérséklésének köszönhetően jelentősen javul a versenyképességünk,
e tekintetben is az elsők közé kerülünk a környező országok között.

A stabilitásra támaszkodva már idén újraindulhat a növekedés, jövőre pedig akár 3 százalék fölött, azt követően
pedig 4-5 százalékkal bővülhet a gazdaság, vagyis az EU várható átlagos növekedését jóval meghaladva
gyarapodhat a magyar gazdaság, vagyis újból közeledhetünk Európa sikeresebb, fejlettebb országaihoz.
Ez azt jelenti, hogy négy év alatt összességében 2000 milliárd forinttal több jövedelem keletkezik a magyar
gazdaságban, amelyet adócsökkentésre, államadósság-törlesztésre, valamint további célzott és fenntartható
szakpolitikai intézkedések megvalósítására kell fordítani.

Ismét a régió éllovasai lehetünk. De ahhoz, hogy ez valóban így legyen, az általunk megkezdett felelős, kiegyensúlyozott,
előrelátó gazdaságpolitika folytatására van szükség.

Az eddigi erőfeszítések és a következetes gazdaságpolitika folytatása révén Magyarország kellő nemzeti
konszenzus esetén 2011-ben csatlakozhat az ERM II. rendszerhez, majd megteremtve a gazdaságpolitikai
feltételeket akár 2014. január 1-jétől bevezethetjük a közös európai fizetőeszközt.

A nemzeti modernizáció modellje: folytonosság a felelősségben, megújulás az eszközökben

A Magyar Szocialista Párt az eddigi áldozatvállalás eredményét, a magyar polgárok közös erőfeszítésének
hasznát a nemzeti modernizáció továbbvitelére kívánja fordítani.

Hazánk kilátásai természetesen nagyban függenek a nemzetközi gazdasági környezettől, de elmondhatjuk,
hogy amit kellett és lehetett, megtettük, hogy enyhítsük a krízis tüneteit, és elindítsuk az országot a válságból
kivezető úton. Ahhoz, hogy továbbmenjünk ezen az úton, a mostani, józan észen alapuló, felelős
gazdaságpolitika folytatására van szükség, egyben arra, hogy a válság utáni újabb kihívásokra is hatásos
válaszokat adjunk.

Mi, baloldaliak azt valljuk, hogy a gazdaságpolitika legfontosabb feladata munkát, biztos megélhetést és
a tisztes gyarapodás lehetőségét nyújtani minden embernek és vállalkozásnak. Mindennek eléréséhez
a gazdasági hatékonyság szerint cselekszünk, de a célokat nem állítjuk szembe a társadalmi igazságossággal.
Olyan államban hiszünk, amely elismeri a teljesítményt, és amely minden eszközt, támogatást és lehetőséget
megad a polgároknak, hogy boldoguljanak.

Az MSZP által ajánlott, új egyetértésen alapuló gazdaságpolitika célja a tartósan fenntartható fejlődést szolgáló,
a környezettudatosságot érvényesítő, az egyén felelősségére és a közösség összetartására egyformán
építő új gazdasági–társadalmi modell megalkotása. Erős, sikeres Magyarországot, növekvő gazdaságot, bővülő
vállalkozásokat, gyarapodó polgárokat akarunk – ezt szolgálja a nemzeti modernizáció.

Ennek eszköze és garanciája a hatékony, fejlesztő és szolgáltató állam, a munka megbecsülését és a versenyképességet
szolgáló adórendszer, a munkahelyteremtést, a kis- és középvállalkozásokat előtérbe helyező
támogatások, a felelős, előrelátó pénzügypolitika folytatása, a fejlődő stratégiai húzóágazatok, a fenntartható
fejlődést szolgáló zöldgazdaság, az erősödő kutatás és innováció, valamint a minőségi tudást adó köz-,
felső- és szakoktatás.

Hatékony, fejlesztő, szolgáltató állam

A világgazdasági válság egyik tanulsága az, hogy az állami szerepvállalás tartalmáról és terjedelméről vallott
baloldali nézetek továbbra is érvényesek, és újra különösen aktuálisak. Hatékony, erős, de takarékos, a jelenleginél
olcsóbb államot akarunk, szilárd demokratikus kontrollal, párbeszéddel, az érdekek folyamatos
és kiegyensúlyozott egyeztetésével. Az állami feladatvállalás kívánatos mértéke időről időre változik. Ezzel
összhangban kell aktív szerepet tulajdonítani az államnak a fejlesztésben, a munkahelyteremtés támogatásában,
a piac és a verseny szabályozásában, a tisztességes piaci magatartás kikényszerítésében. Vállaljuk

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára


a közszolgáltatás felelősségét és javítjuk annak minőségét az egészségügyben és a szociális ellátásokban;
a közoktatásban pedig növelni szándékozzuk az állam szerepét. Az általunk javasolt állami működés szolgáltató
és fejlesztő jellegű, amely csökkenti a hivatali bürokráciát és a polgárok kiszolgáltatottságát. Valljuk,
hogy az állam és az azt működtető politikai elit nem törekedhet túlhatalomra, nem különböztethet meg
senkit hátrányosan, nem diktálhat világfelfogást.

Adó- és járulékrendszer – nagyobb megbecsülés a munkának

A válságkezelés, az újbóli növekedés beindítása és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében jelentősen csökkentek
a munkát terhelő adók. Ez a válságkezelés egyik legfontosabb eredménye. 10 munkavállalóból
9 a legalacsonyabb kulcs szerint adózik, és az átlagos keresetűek egy–másfél havi fizetéssel többet vihetnek
haza. Egyszerűbb, igazságosabb és a környező országokéval versenyképesebb lett az adórendszer. A korábbinál
tisztább helyzetet teremtve bevezettük a jövedelmek szuperbruttósítását, csökkent a személyi jövedelemadó,
a munkáltatói járulék, csökkent a vagyonátruházási illeték.

A versenyképesség további javítása érdekében további adócsökkentésre, adóátalakításokra van szükség.
Ennek fedezetét a válságkezelés nyomán beinduló fellendülés és az állami működés átalakítása adja.
Mára a korábbiakhoz képest jelentősen javult a költségvetés helyzete, ami lehetővé teszi, hogy visszaállítsuk
az adómentes béren kívüli juttatások egy részét, amelyeket korábban a költségvetési hiány mérséklése
miatt kellett átmenetileg felfüggeszteni.

A bruttó keresetek a következő négy év átlagában mintegy 20 százalékkal emelkedhetnek. A személyi
jövedelmek adóterhelése tovább csökken, így a nettó keresetek mintegy 25 százalékkal növekedhetnek.
A fogyasztói árak emelkedése nem fogja meghaladni az évi 2,5-3 százalékos mértéket, így a reálkeresetek
évente átlagosan 2,5-3 százalékkal nőhetnek. Ily módon négy év alatt 12 százalék körüli
reálbér-emelkedésre nyílik lehetőség, a termelékenység javulásával arányosan. A foglalkoztatás évi
1 százalékkal növekedhet.

2011. január 1-jétől ismét adómentességet kapnak a melegétkezési jegyek, havi 12 ezer forintig. Szintén 2011.
január 1-jétől az üdülési csekk éves szinten a mindenkori minimálbér értékéig adómentességet élvez. A gazdasági
válság elmúltával ismét kiszélesítjük a cafeteria lehetőségeit, adómentessé tesszük a közösségi közlekedéssel
munkába járást biztosító juttatásokat.

Tovább csökkentjük a munkavállalókat terhelő elvonásokat. Négy év alatt összesen 4 százalékkal csökkentjük
a munkavállalók járulékterhét: 2011-ben és 2012-ben 1-1, 2013-ban további 2 százalékos mérséklésre
van mód. A társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás jegyében többet várunk el a tehetősebbektől, hogy
jobban segíthessük a nehezebb helyzetben lévőket. Évi 15 millió forint feletti jövedelem esetében 50 százalékos
személyi jövedelemadó-kulcs bevezetését javasoljuk. Kibővítjük a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozó
társaságiadó-kedvezmények körét.

Nem csupán szimbolikus ereje, hanem az értékválasztás kifejezése miatt tartjuk fontosnak, hogy a pénzügyi
műveletek haszonélvezői is nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közjóhoz. Ezért a válság kapcsán állami
támogatásban részesülő pénzintézetek vezetőinek a prémiumát külön adó kell, hogy terhelje.

Mindezek hatására 2011-től életminőségük további javulását érzékelik majd a bérből és fizetésből, a saját
munkájukból élők, a nyugdíjasok, a nagycsaládosok.

Az MSZP felvállalja a nemzetközi fórumok által már kezdeményezett Tobin-adó támogatását (0,05 százalékos
adó a pénzügyi termékekkel végrehajtott bármiféle kereskedési ügyletre). Azzal a korrekcióval, hogy
ennek célja nemcsak a spekulációs célú pénzmozgások megadóztatása, hanem a gazdasági válságok által
kiváltott társadalmi válságok következményeinek kezelése is.

Vállalkozások támogatása – középpontban a munkahelyek

A kis- és középvállalkozások hatékonysága és jövedelemtermelő képessége kisebb ugyan a multinacionális
nagyvállalatokénál, a legnagyobb számban mégis a kisebb cégek adnak munkát az embereknek, hozzájárulnak
a régiók jövedelemkiegyenlítéséhez, egész térségek fejlődéséhez. Támogatásuk ezért kiemelten
fontos, nemzeti feladat.

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára

A kis- és középvállalkozások mellett továbbra is támogatni kell a munkahelyteremtő tőke beáramlását.
Amellett, hogy a multinacionális vállalatok adják a hazai GDP és az export jelentős hányadát, ezek a cégek
összesen mintegy 250 ezer embert foglalkoztatnak, és ez a szám a beszállítói körön keresztül további több
tízezer munkahellyel növekszik. Ezért továbbra is alkalmazzuk az uniós szabályozással összhangban lévő
támogatási formákat, és újakat dolgozunk ki annak érdekében, hogy hazánkba vonzzuk a jelentős számú
munkahelyet létesítő beruházásokat.

Középtávú kereskedelmi stratégiát készítünk, fejlesztjük a kereskedelmi parkokat. Kibővítjük a mikro-és kisvállalkozásokra
vonatkozó társaságiadó-kedvezmények körét. Hitellehetőségek, tőkejuttatás és vissza nem térítendő
támogatások együttes alkalmazásával segítséget nyújtunk a pénzügyi válság következtében nehéz helyzetbe
került – önmagukat fejleszteni és finanszírozni kívánó – kis-és középvállalkozások számára. Programot indítunk
kis-és középvállalkozások által a hátrányos helyzetű régiókba tervezett beruházások fokozott ösztönzésére.

Egységes vállalkozásösztönzési rendszert alkotunk, amely fókuszáltan kezeli mind a vállalkozásfejlesztés,
mind a vállalkozástámogatás kérdését. Az új, átfogó vállalkozásösztönzési rendszerben a kétféle feladatot
elkülönítve, más-más feltételekkel, az egyedi igényeknek megfelelően kívánjuk a vállalkozások részére elérhetővé
tenni. A kis- és a középvállalatok megerősítése érdekében támogatjuk a beszállítói lehetőségek és
kapacitások bővítését. A szektor igényeinek megfelelően tovább differenciáljuk a piacra lépés, a piacmegtartás
és a piacfejlesztés támogatási formáit.

A vállalkozásfejlesztés területén teljesítményösztönzési beruházási pályázati rendszert hozunk létre. Szükségesnek
tartjuk a hazai és az uniós források felhasználását összehangoló programok beindítását. 2012-ig legalább
további 25 százalékkal csökkentjük a hazai szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terheket.

Segítjük a magyar megjelenést a szomszédos országokban, emellett aktualizáljuk a külgazdasági stratégiát,
folytatjuk a gazdaságdiplomáciai offenzívát. Konkretizált, súlyponti országprogramokat alakítunk ki
és hajtunk végre, koncentrálva a kelet-közép-európai régió országaival való multilaterális együttműködés
kialakítására, a korábban meghatározott kulcsterületekre, Oroszországra, Kínára, Indiára, valamint később
a szub-szaharai és latin-amerikai régiókra.

Az energiaellátás és az energiabiztonság érdekében fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a kaukázusi és
a közép-ázsiai régióval. A befektetésösztönzés érdekében különös figyelmet fordítunk a tudásintenzív munkahelyek
létrehozására, a szolgáltató szektor, az infrastruktúra fejlesztésére. A tudásalapú társadalom megteremtésének
céljával összhangban támogatjuk a kkv-k és az oktatási intézmények partnerségét, kutatás–
fejlesztési együttműködését, a klaszteresedést.

Megvédjük az érdekegyeztetés és a társadalmi partnerség 2002 óta kialakított és jól működő intézményrendszerét.
Megerősítjük a gazdasági érdekegyeztetés intézményrendszerét mind országos, mind pedig regionális szinten.

A Regionális Innovációs Ügynökségek szervezetén keresztül olyan közvetlen partnerségi pályázatokat indítunk,
amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k minél többet tanuljanak a nagyvállalati, multinacionális szféra
gazdálkodási és technológiai tapasztalataiból, eredményeiből, és ezek alapján minél intenzívebb innovációs
tevékenységet folytassanak.

Húzóágazatok fejlesztése – a gazdaság motorjai

Magyarország az Európai Unión belül nem számit kis országnak, és főként nem olyannak, amelynek adottságaira
ne lehetne építeni. Számos olyan hagyományos vagy új gazdasági, ipari, tudományos vagy természeti
értékünk, sajátosságunk van, amelyek komparatív előnyt jelentenek a versenyképesség terén. Ezekre
az adottságokra építve olyan sikeres stratégiai ágazatokat fejleszthetünk, amelyek magukkal húzzák
az egész ország gazdaságát. Több tízezer munkahely, javuló termelékenység, gyorsabb ütemű technológiai
fejlődés, a hátrányos régiók felzárkózása, a fenntartható fejlődés és végső soron az ország jövőbeni gyarapodása
és sikere múlik azon, hogy kihasználjuk-e és gyarapítjuk-e ezeket az értékeket.

Gyógyszeripar, gyógyászati berendezések gyártása, biotechnológia

Az egészségügyi szolgáltatások piaca, a biotechnológiai ipar, a gyógyászati és kozmetikai vegyipar, az egészségügyi
és gyógyászati berendezések gyártása a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet. Ezt egyrészt

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára


a hazai egészségipar nagy hagyományai, a világszínvonalú felsőoktatási képzési és kutatóintézeti háttér indokolja.
Másrészt ez a terület ideális mind a hazai innovációs aktivitás erősítésére, mind a jelenleg tartósan
inaktív, munkaképes korú emberek atipikus foglalkoztatására.

Logisztika

Geopolitikai elhelyezkedésünk ideálissá teszi hazánkat a nagy európai elosztóbázis kialakításához. Minden adottságunk
és esélyünk megvan arra, hogy a térség logisztikai központjává váljunk. Az EU keleti kapuja vagyunk,
a Távol-Keletről ide érkező áruk fogadóhelye lehetünk. Itt lépnek be az EU sok százmillió fős piacára a világ legproduktívabb
termelő országainak termékei. Ehhez a térségben különösen jó infrastrukturális ellátottságunk további
bővítésére, út-vasútfejlesztésre, regionális repterek építésére, a raktározókapacitás bővítésére, elosztó központok
létesítésére van szükség. Mindezeket célozza a részben állami, részben uniós, részben magántőkéből megvalósuló
záhonyi logisztikai központ fejlesztése, amit további hasonló beruházásoknak kell követniük.

Autógyártás

A gépjárműgyártásban már ma is nagyhatalom vagyunk. Az Audi, az Opel, a Suzuki után hamarosan a Mercedes
is jelentős mennyiségben állít majd itt elő gépkocsikat. Arra van szükség, hogy a már itt lévő vállalatok
tovább fejlesszék itteni gyártókapacitásaikat, még több munkahelyet teremtve, hozzájárulva az export és
a gazdaság növekedéséhez, a beszállítói megrendelések révén pedig a hazai kis- és középvállalatok megerősödéséhez
és további több ezer állás létesítéséhez.

Energiaipar

A nyersanyagforrások kinyerése, a diverzifikáció, a beszerzési források megosztása és bővítése óriási méretű
beruházásokat igényel (gáztározók, Nabucco, Déli Áramlat gázvezeték, horvátországi gázátalakító). Mindez
az építőiparra, a technológiai fejlesztésekre is kihat, számos területen magával húzva hazai cégeket.

Szolgáltató ágazat

A pénzügy, számtalan kisebb nemzetközi cég vagy nagy világvállalat telepítette már hozzánk szolgáltató
központjait, pénzügyi részlegeit. Ebben a régióban is különösen erősek vagyunk. Ez az ágazat jól képzett,
nyelveket beszélő, diplomás szakemberek tízezreinek ad munkát, ily módon az ágazatban továbbra is komoly
lehetőségek rejlenek.

Technológiai kutatás

Több magyar egyetemi kutatóhely a világ tudományos élvonalába tartozik, sok az innovatív, reménykeltő
technológiai fejlesztés, felfedezés. Az Európai Lézerkutató Központ szegedi részlege új lökést adhat az egyik
legmodernebb tudományos–technikai terület hazai fejlődésének.

Infokommunikáció

A gazdasági és a társadalmi versenyképesség fejlesztése érdekében kiemelt jelentőségű a modern infokommunikációs
technológiák elterjesztése és az iparág fejlesztése. Az internet a XXI. század digitális közműve
lett, ezért kulcskérdés terjedésének elősegítése és infrastrukturális fejlesztése.

Zöldgazdaság

Az új, fenntartható magyar fejlődési modell jellegében zöld lesz, oly módon, hogy az a közkiadásokat hoszszú
távon csökkentse és hozzájáruljon a foglalkoztatottság bővítéséhez, új munkahelyek létrehozásához.
A környezetvédelmi beruházások arányának növelése, a támogatások bővítése révén – amelyet az unió stratégiai
célként is megjelölt – a fenntartható fejlődést, a tartós növekedést és a munkahelyteremtést egyformán
segítő új iparág teremthető Magyarországon is.

Turizmus

Természeti adottságaink, a gyógyvíz, a bor, a gasztronómia, a lovas kultúra, a vidék kulturális értékei mind
kiaknázható lehetőséget kínálnak. Több tízezer állás helyben, és a kapcsolódó ágazatokkal cégek, emberek

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára

megélhetésének kulcsa, régiók kitörésének egyik lehetséges eszköze lehet az idegenforgalom, amire helyben
és országosan is hosszú távon lehet és kell építeni.

Mezőgazdaság, élelmiszeripar, energianövények

Az új gazdaságpolitikai modell az agrárium és az élelmiszer-gazdaság jelentős felértékelését feltételezi.
A mezőgazdaság a világ népességének növekedésével és a termőterületek szűkülésével egyre inkább felértékelődik:
egyre több élelmiszerre lesz szükség, és ezek ára egyre magasabb lesz. Az agrárgazdaság ezért
kiemelten fontos, stratégiai ágazat. Az eddigieknél lényegesen jobban kihasználjuk a magyar agrárium hagyományos
értékeit és jövőbeni lehetőségeit. Ehhez szükséges a versenyképesség növelése, a technológiák
fejlesztése, a költségek csökkentése, a hozamok és a minőség jelentős javítása, valamint az EU-szabályozások
érdekeinknek megfelelő alakítása.

Fejlesztéspolitika – továbblépni a már megkezdett úton

Az elmúlt 8 év néhány kiemelt fejlesztési eredménye

2004–2006 közötti I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a hazai társfinanszírozással együtt összesen


670 milliárd fejlesztési forrás felhasználására nyílt lehetőség, amit Magyarország maximálisan kihasznált
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007–2013 között a hazai társfinanszírozással együtt öszszesen
7 ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg az Európai Unió támogatásával.


Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozással 2004-től befizetéseinek többszörösét használhat


ja fel az ország gazdaságának–infrastruktúrájának fejlesztésére, a mezőgazdasági termelők támogatására.
A kormány a nemzetközi gazdasági válság körülményei között is maradéktalanul biztosítja az uniós források
felhasználásához szükséges hazai társfinanszírozás összegét.


264 milliárd forint jutott az Új Magyarország Fejlesztési Tervből a mikro-, kis-és középvállalkozások fejlesz


tésére, szemben a Széchenyi tervvel, amely összesen 110 milliárd forintot fordított a hazai fejlesztésekre
2002 és 2010 között 700 km gyorsforgalmi utat (autópálya, autóút) épített a kormány, amivel megduplázta
az ország gyorsforgalmi úthálózatát. A fejlesztéseknek köszönhetően ma egy nyíregyházi lakos
2,5 órával hamarabb jut el a szlovén határhoz, mint 2001-ben.


2002 óta több mint 500 km új főutat épített az ország, valamint 811 kilométernyit újított fel.


A szocialista kormányoknak köszönhetően ma közel 400 km-rel több kerékpárút áll a biciklivel közlekedők
rendelkezésére, mint 2002-ben.
Magyarországon 2008-ban 206 ipari park működött 12 323 hektárnyi területen. Az ott működő vállalko


zások száma több mint tízszeresére – 320-ról 4051-re – nőtt, a megvalósult beruházások mértéke is meg


tízszereződött, és 2474 milliárd forintot tesz ki.
Mikrohitelekre 2009–2010-ben 50 milliárd forint, egyéb vállalkozásokat segítő hitelekre összesen 190 milliárd
forint hitelkeretet biztosít az állam.


Fejlesztéspolitika

Tervezett fejlesztéseink forrását a gazdasági növekedésből származó többletbevételek, az intézményrendszer átalakításából
fakadó állami megtakarítások, valamint az európai uniós támogatások adják. A válságkezelés eredményeként
a mindehhez szükséges nemzeti önrész biztosított, ezek nem veszélyeztetik az elért egyensúlyi pályát.
Az új gazdaságpolitika érvényesítéséhez makroszintű tervezésre és új állami fejlesztéspolitikára van szükség.

Újraindítjuk a hazai területalapú támogatási rendszert, annak érdekében, hogy elősegítsük a területi kiegyenlítést,
a versenyképességi különbségek enyhítését, ösztönözzük a beruházásokat, a technológia- és
struktúrafejlesztést. Felülvizsgáljuk az országos területfejlesztési koncepciót, a budapesti agglomeráció
területrendezéséről szóló törvényt. Előkészítjük az országos területrendezésről szóló törvény módosítását
és folytatjuk a balatoni intézkedési terv végrehajtását. Kialakítjuk az egységes elektronikus közműnyilvántartást
és a nyomvonalas létesítmények adatnyilvántartási szabályozórendszerét. Nyomon követjük a gyor-

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára


sítást szolgáló építésügyi jogszabálycsomagok hatályosulását, elvégezzük a szükséges kiigazításokat. Indokoltnak
tartjuk a területfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia újraszabályozását.

Autópálya- és közútfejlesztés

Folytatjuk a legfontosabb autópálya-építéseket. Továbbvisszük az M3-as Nyíregyháza–Vásárosnamény,
az M4 Budapest–Cegléd, az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt–Kondoros, az M60-as gyorsforgalmi út
Pécs-Dél–Szentlőrinc közötti szakaszának építését. Megépítjük az M8-as és az M9-es autópályát, ezzel felgyorsítjuk
Kelet-Magyarország felzárkózását.

Folytatódik a főutak megerősítése és több települési elkerülő út építése. Országszerte több mint 500 km-en
uniós forrásokból újítunk fel négy és öt számjegyű utakat.

Közösségi közlekedés

Hosszú távon fenntarthatóvá, költséghatékonyabbá tesszük a közösségi közlekedés rendszerét. Az államháztartás
egyensúlya érdekében a közösségi közlekedésre fordítható összegek mértékét a következő három
évben a GDP 1 százalékában maximáljuk. Ehhez jelentős költségcsökkentés, a hatékonyság javítása, az indokolatlan
párhuzamosságok kiiktatása szükséges. Biztosítjuk, hogy valamennyi település elérhető legyen
tömegközlekedési eszközzel, és hogy a szolgáltatások jobban igazodjanak az utazók igényeihez.

Létrehozzuk a közösségi közlekedés regionális szintjét, amely a közösségi közlekedést új, hatékonyabb szervezeti
keretben képes biztosítani az állami megrendelések és a közszolgáltatási szerződések gyakorlata szerint.

Vasútfejlesztés

A vasút versenyképességének javítása érdekében a legfontosabb vonalakon fejlesztjük a vasúthálózatot: elsősorban
a vágányhálózat korszerűsítésével és az elektronikai vezérlőrendszerek kialakításával. Támogatjuk a „lassú
jelek” felszámolását. Folytatjuk a központi régió egységes közösségi közlekedési rendszerének megteremtését.

Infokommunikáció

Tömegesíteni és demokratizálni kell az internethasználatot Magyarországon. E nélkül nem lehet sikeres
a társadalmi modernizáció. Jelenleg csupán minden második magyar polgár használja az internetet. Önmagában
a piac nem fogja mindenütt kiépíteni, elérhetővé tenni ezt a szolgáltatást, ezért van szükség e
téren az állam aktívabb szerepvállalására, az európai uniós források bevonására, tömeges képzésre, célzott
támogatási programokra.

Az internet és a távmunkához szükséges egyéb technikai feltételek biztosításával a hátrányos helyzetű térségekben
mintegy százezer munkahelyet lehetne teremteni, ami kitörési lehetőség lehet az elmaradottabb
régiók és az ott élő emberek számára. Mindemellett így lehet még inkább elterjeszteni és általánossá tenni
az elektronikus közszolgáltatások használatát is.

2014-re minden magyar állampolgárnak lakhelytől függetlenül, állampolgári jogon, megfizethető áron (kb.
havi nettó 2500 Ft-os áron) elérhetővé kell tenni a gyors internetelérést. El kívánjuk érni, hogy a legalább
1 megabit/másodperces internet-hozzáférést legfeljebb a minimálbér három százalékának megfelelő havidíjért
lehessen igénybe venni. Kiemelten kell kezelni a sikeres, sok munkahelyet létrehozó infokommunikáció-
ipari fejlesztéseket.

Támogatni érdemes, hogy a távközlési, hírközlési, informatikai és médiavállalatok egységes infokommunikációs
szolgáltatási platformot hozzanak létre és használjanak.

Turizmus, idegenforgalmi beruházások

Magyarország természeti adottságai, kulturális hagyományainak sokfélesége a hazai és a külföldi utazók
számára egyaránt komoly vonzerőt jelent. Ez alapján a turizmus hazánk gazdaságának egyik kiemelt területe
kell hogy legyen.

Ahhoz, hogy lehetőségeinkkel élni tudjunk, nemzetközi szinten is versenyképes infrastruktúrával és szolgáltatáskínálattal
kell rendelkeznünk. Ennek érdekében a kormány 2005-ben megalkotta a Nemzeti Turizmus-

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára

fejlesztési Stratégiát, és az abban foglalt prioritások végrehajtásához hazai és európai uniós forrásokat biztosított.
A stratégia – az EU-s költségvetési periódushoz igazodva – 2013-ig határozta meg a turizmusfejlesztés
főbb céljait és eszközrendszerét. A következő években – az időközben bekövetkezett világgazdasági válság
hatásait is figyelembe véve – megújítjuk a stratégiát, amely 2020-ig fogja megszabni a turizmus fejlesztésének
fő irányait. A nemzeti szintű prioritásként megfogalmazott egészségturizmus, kongresszusi turizmus és
örökségturizmus fejlesztését továbbra is pályázható forrásokkal segítjük.

Célunk, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban se csökkenjen a turizmusra fordítható források aránya.
Támogatjuk a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló, alulról szerveződő helyi turisztikai
desztinációmenedzsment szervezetek megalakulását, valamint az új intézményrendszer térségi és regionális
szintre történő kiterjesztését. A jogi és a közigazgatási környezetet a turisztikai vállalkozások hosszú távú
jövedelmezősége és kiszámítható működése érdekében fejlesztjük tovább.

A turizmus fejlesztése érdekében erősítjük a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség, fogyasztóvédelem és
a klímabarát szemlélet érvényesülését.

Kutatás, fejlesztés, innováció – legnagyobb nyersanyagkészletünk a tudás

A tartós és fenntartható növekedés, valamint az életminőség javulásának döntő tényezője a hazai kutatás,
fejlesztés és innováció szerepének és súlyának növelése. A tudásalapú társadalomban az innováció fogalma
újraértelmeződik, amihez igazodóan megváltozik az innováció intézményrendszere. A technológiai fejlesztésekben
egyre inkább az kerül középpontba, miként lehet olyan technológiai környezetet biztosítani,
amely lehetővé teszi a környezettel való harmonikus együttélést.

Az innováció célja már nem elsősorban a fogyasztó vagy a vállalat rövid távú szükségleteinek kielégítése.
Az új technológiák egyrészt a hosszabb távon fenntartható termelési és fogyasztási kultúra elterjedését segítik,
másrészt kifejlesztésük nem egy szűkebb földrajzi területre összpontosul, hanem egyre szélesebb kört,
fejlődő, felzárkózó régiókat is bevon az együttműködésbe.

A hazai felsőoktatás az innováció motorja lehet. Jelenleg is zajlik a kutatóegyetemi hálózat kiépítése. A felsőoktatás
fejlesztése során szemléleti váltásra van szükség, hogy az egyetem a társadalom és a gazdaság szereplői
számára hiteles partner legyen, hogy közös feladatokat oldjon meg a gazdaság szereplőivel együttműködve
és a közérdekre való tekintettel segíteni tudja a gazdasági szereplőket a felzárkózásban.

Ez azt is jelenti, hogy az egyetem egy adott térség, régió szellemi központjává válik, részt vesz a gazdaság
szervezésében, segíti a hozzá kötődő gazdasági szereplőket a tájékozódásban. Az innováció és
a felsőoktatás közötti kapcsolat erősítését, a vállalati szféra bevonását konkrét szakpolitikai döntésekkel
ösztönözzük.

A gazdasági és oktatási szféra együttműködésének erősítésére olyan törvényjavaslatot elfogadását kezdeményezzük,
amely adókedvezményt biztosít azon vállalkozások vagy önkormányzatok számára, amelyek
közvetlenül felsőoktatási intézményt támogatnak, illetve doktoranduszokat vagy mesterszakos hallgatókat
finanszíroznak.

Minden egyes felsőoktatási intézmény esetében ösztönözzük olyan szervezetek létrehozását, amelyek
az adott intézmény fejlesztésében érdekelt vállalati kört tömörítik. Bővítjük a szakképzési hozzájárulás felhasználási
körét, a felsőoktatási intézményre bízzuk annak elköltési módját.

Újraélesztjük és újjáalakítjuk a nemzeti innovációs rendszer intézményeit, ösztönözzük az innovációs szemlélet
elterjesztését az egész országban. Fenntartjuk és megerősítjük a vállalati szféra és az állami szereplők
közötti együttműködést.

Piacot biztosítunk az innovációnak. Törvényben rögzítjük, hogy minden állami közbeszerzési eljárás során
két pályázó közül minden más tényező egyezősége mellett automatikusan előnyt élvez az a vállalkozás,
amelyik felkínált termékét igazolhatóan két éven belül fejlesztette ki.

Kezdeményezzük az ország középtávú kutatás-fejlesztési és innovációpolitikai stratégiájának módosítását
annak szellemében, hogy az innovációs rendszer feladata alapvetően nem az alapkutatások, hanem az innováció,
a tudás gazdasági hasznosulásának támogatása.

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára


Az NKTH vezetésével felülvizsgáljuk, és ha szükséges, módosítjuk az állam különböző gazdaságfejlesztési
szakstratégiáit, valamint az összes közvetlen és közvetett támogatást nyújtó pályázati rendszert, hogy minél
pontosabban illeszkedjenek a tudásalapú társadalom kialakításának feladatához.

Fejleszteni kívánjuk a tudományos teljesítmény értékelését, részt kell vennünk a nagy európai kutatóprogramokban.
Továbbra is támogatjuk az európai csúcstechnológiai nagyberuházások Magyarországra telepítését.
Összehangoljuk a közfinanszírozású K+F+I programok forrásfelhasználását, és a hazai és EU források
összehangolt felhasználásával növeljük a vállalati szféra innovációs aktivitását.

Elősegítjük az alap- és alkalmazott kutatások összekapcsolását és hálózattá fejlesztését. Figyelembe veszszük,
hogy az alapkutatások és a humán tudományok elhanyagolása az innováció elsorvadásához vezethet.
Elemi érdekünk a műszaki és természettudományi képzés súlyának erőteljes növelése.

Helyreállítjuk a kutatás-fejlesztés és innováció egységes kormányszintű, miniszter által végzett irányítását.
Arra törekszünk, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap hosszú távon és garantáltan biztosítsa a forrásokat,
oly módon, hogy az kockázati tőkét is vonzzon. A támogatások feltétele a piaci eredményesség legyen.

Mezőgazdaság, vidékfejlesztés – hagyomány és megújulás

Az elmúlt 8 év főbb eredményei az agrárium és a vidékfejlesztés területén

2002 után a kormány módosította a földtörvényt, meghatározta a birtokpolitikai elveket, megteremtette
a végrehajtás jogi intézményi hátterét, valamint az ésszerű birtokrendezés és a gazdálkodói biztonság
érdekében átalakította a Nemzeti Földalap rendszerét.

A szocialista kormány 60 milliárd forintos adósságrendezési programot vitt véghez az agrárgazdaság finanszírozási
gondjainak enyhítésére, valamint megvalósította a SAPARD Hivatal akkreditációját, és elindította
a SAPARD program végrehajtását.

Az elmúlt években 40 milliárd forint nagyságrendű kedvezményes agrárhitelprogram indult a kis és kö


zepes gazdaságok számára.

A szocialista kormány megteremtette a pálinka nemzeti védelmét, Nemzeti Pálinkaprogramot indított, vala


mint megállapodást kötött az áruházláncokkal a magyar termékek védelméről és fogyasztásának növeléséről.

A gazdák több mint 60 milliárd forint támogatást kaptak mezőgazdasági gépek beszerzéséhez, aminek

segítségével több ezer új traktort, betakarítógépet és más eszközt vásároltak.

Az ország európai uniós csatlakozását követően az agrár-és vidékfejlesztési támogatások több mint duplájuk


ra nőttek: a 2002. évi 212,5 milliárd forint támogatás 2008-ra 426,3, 2009-re pedig 472,7 milliárd forintra nőtt.

Az Európa Terv Agrárhitel Program meghirdetésének köszönhetően a termelők több mint 200 milliárd

forint középlejáratú és kedvező kamatozású hitelhez jutottak.

Az elmúlt közel nyolc év kormányzása során agrárbékét teremtettünk a mezőgazdasági vállalkozások között,
és történelmi léptékű modernizációt indítottunk el az ágazatban. Mára a magyar szántóföldi növénytermelés
nemzetközi mércével mérve is versenyképes. Az állattenyésztésben és a kertészetben megkezdett
kedvező folyamatok következetes továbbfolytatása garanciát jelent a magyar élelmiszer-gazdaság egészének
nemzetközi versenyképességére és a vidéki életminőség érdemi javítására. Az uniós csatlakozásunkkal
indult el az a nagyléptékű technológiai fejlődés az agrárgazdaságban, amelynek támogatási feltételei biztosítottak
2013-ig. Töretlen célunk a magyar gazdák gyarapodásának, az agrárgazdaság fejlődésének segítése.

Agrárgazdaság

További erőfeszítéseket teszünk a versenyképesség növelése, a költségek csökkentése érdekében. Javítjuk
a termékek minőségét és feldolgozottságának fokát. Növelni szükséges az állattenyésztés arányát, fejlesztjük
a kertészeti kultúrákat, a vegyes üzemi struktúrákat. Elő kell segíteni a piaci szereplők közötti együttműködést.

A feldolgozottság növelése érdekében indokolt az élelmiszeripar erőteljes fejlesztése. A versenytörvény átalakítása,
uniós harmonizációja révén elősegítjük a kis- és közepes méretű vállalkozások alkuképességének

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára

erősítését a multinacionális kereskedelmi láncok piacán. Emellett alternatív élelmiszer-kiskereskedelmi csatornák
létesítésére törekszünk. Ilyenek a helyi értékesítési lehetőségek, a szövetkezetek, hálózatok, a termelői
piacok, valamint a háztól történő eladás formái.

A magyar agrárpotenciál jelentős exportfejlesztést alapozhat meg. Olyan pénzügyi és intézményi rendszert
kell felépítenünk, amely jobban segíti az új piacok feltárását és ösztönzi a piacra jutást. Hatékonyabb közösségi
marketingre, jobb szaktanácsadásra, fejlesztési tanácsadásra van szükség. A piacbővítés fő területe Európa
keleti fele, a mediterrán térség és Kína lehet. Az agrárgazdaság sajátosságainak megfelelő, elkülönített
hitelcsomagok alkalmazására van szükség.

Az agrármodernizáció része a bioenergia előállításában rejlő potenciális lehetőségek jobb kihasználása,
a keletkező mellék- és hulladéktermékekre alapozva. Ezzel jelentősen csökkenthető a környezet terhelése.
A feldolgozóipar vállalkozóinak ösztönzésével a gabona és olajosnövények más típusú feldolgozását, illetve
a biomassza hasznosítását célszerű elősegíteni.

A közösségi célokat előtérbe helyező szövetkezeteket elismerjük közcélú szervezetként, beruházásaikhoz
induló tőkét biztosítunk, így lehetővé válik a kistelepülésen élők számára tulajdonosként és munkavállalóként
dolgozni helyben, biztonságos megélhetést, tartós munkahelyet teremtve, helyi szükségleteiket
megtermelve.

További segítséget kell nyújtani a helyi kis piacok működéséhez annak érdekében, hogy a helybeli termelők
termékeiket értékesíthessék. A merev állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokra vonatkozó
szabályozást finomítani kell, elősegítve ezáltal az olyan kiskereskedelmi tevékenységi formák életképességét,
megerősödését, mint a háztól értékesítés.

A helyi értékesítési szövetkezetek együttműködésének elősegítésével el kell érni, hogy a magyar élelmiszeráruk
részaránya növekedjen a kiskereskedelmi forgalomban. Ebben kiemelten számítunk a magyar kiskereskedelmi
hálózatokra. Célunk olyan kiegészítő, jövedelemtermelő mezőgazdasági tevékenység folytatásának
élővé tétele, amely más főállású tevékenység mellett is folytatható.

Folytatni kell a termelői tulajdonhoz jutás lépéseit a feldolgozásban, elő kell segíteni, hogy a termelői szövetkezések
dinamikusabbá váljanak, tőkeerejük növekedjen, hogy vidéki foglalkoztatási szerepük erősödjön.

Fejleszteni kívánjuk a szakoktatás, a szakmai felsőoktatás, a szaktanácsadás koordinált együttműködésére
épülő korszerű ismeretátadást, a gazdálkodás fejlesztését szolgáló szakismeretek terjedését.

Termőföld

A termőföld nemzeti kincsünk. Azt szeretnénk, hogy minden megművelhető földdarab a magyar gazdálkodóé
legyen. Ezért kezdeményeztük a 2011-ben lejáró földvásárlási moratórium további három évvel
történő meghosszabbítását. Olyan földtörvényt alkotunk, amely figyelembe veszi a helyi adottságokat,
amely a helyi közösségekre bízza, ki legyen a földhasználó, és amely kizárja, hogy bárki a gazdák
kárára spekulálhasson.

Az állami földeket alapvetően a vidéki foglalkoztatás és a termelés biztonságának megteremtése érdekében
használjuk. Folytatjuk a földért életjáradék programot. Fenntartjuk az előhasználat és elővásárlási gyakorlat
jelenlegi rendszerét a termelés és a termelők számára. A földtulajdonosok és földhasználók biztonsága érdekében
megteremtjük az osztatlan közös tulajdon fenntartható használatát. A földbirtok további elaprózódásának
megakadályozása érdekében alakítjuk ki az öröklés szabályait. Az állattenyésztőknek tartós
földhasználatot biztosítunk. Nem engedjük meg, hogy a ’90-es évek elején elkövetett súlyos hibák megismétlődjenek,
ezért nem támogatjuk az új földosztást.

Vízgazdálkodás

Nemzeti vízgazdálkodási programot valósítunk meg a vízvagyon ésszerűbb, korszerűbb és hatékonyabb
felhasználása, a termálvíz fokozottabb hasznosítása, az átfutó vizek megtartása, az öntözés szerepének növelése
érdekében. Vidéki munkahelyek ezreit lehet létrehozni a Duna–Tisza-csatorna megépítésének előkészítésével,
az öntözés fejlesztésével és a hajózás feltételeinek megteremtésével. Ezzel a programmal lehet
rendezni az Alföld vízgazdálkodását, így akadályozzuk meg a Homokhátság elszikesedését.

Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus

Oldal: www.szmm.gov.hu
Érdekel mi lesz a jövőben?Hát nézdd meg te magad!! - © 2008 - 2024 - jamborne-emese.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat