Nemzeti modernizáció, összetartó közösség Ajánlat a demokratikus oldal programjára Mesterházy Attila miniszterelnök-jelölt 

Tisztelt Honfitársaim!

A Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjeként a nemzeti modernizáció programját ajánlom Magyarország valamennyi polgárának. Ebbe foglaltuk bele mindazokat a reális célokat, vállalásokat és konkrét eszközöket, amelyekkel mi, baloldali magyarok a következő négy évben szolgálni akarjuk hazánkat és a nemzetet. Én egy vagyok a harmincas éveiben járó nemzedék tagjai közül, akik a rendszerváltás után váltak felnőtté. Számunkra a szabadság és a demokrácia olyan lehetőség, amelyet készen kaptunk az előző generációktól, de mindezért az elmúlt 20 évben az ország valamennyi polgárával együtt nap mint nap küzdöttünk – eredményesen. Húsz évvel ezelőtt, a rendszerváltás idején az egész országot reményteli várakozás hatotta át. Szabadság, demokrácia és jólét. Ezekkel a szavakkal lehet a legjobban jellemezni azt az álmot, amelynek képviseletében megteltek az utcák protestálókkal, és amelyek hosszú vitákra késztették a magyar értelmiség legjobbjait. Az elmúlt két évtized a változások kora volt. Soha nem látott mértékben és gyorsasággal alakul át az ország és minden körülöttünk. Magyarország nagy utat tett meg. Most szuverén, független köztársaság. Tagja a NATO-nak és az Európai Uniónak. Magyarország képviselői ott ülnek Európa parlamentjének széksoraiban. Élhetünk a tagság adta lehetőségekkel, érvényesíthetjük nemzetünk érdekeit, akár a határainkon túl élő magyarok vonatkozásában is. Sorra nyílnak meg határaink, lehetőséget kínálva a régiók közötti együttműködés kiteljesítésére, az egykori határokon átívelő rokoni, baráti kapcsolatok újjáépítésére. Kiépült demokratikus intézményrendszerünk. Parlamentáris demokráciában élünk, amelyben szabad választásokon dől el, hogy ki kap bizalmat az ország kormányzására. Kialakultak a szabad piacgazdaság feltételei, új modern üzemek és gyárak épültek. Lassan megerősödött a magyar középosztály, újra elindult a polgárosodás. Visszatekintve mindannyiunk elmúlt húszévi közös teljesítményére, büszkeséget érzek. Az akkor kitűzött célok közül a legtöbb teljesült. Nagy utat tettünk meg, hogy felzárkózzunk Európa fejlett országai közé. Ezzel együtt azt látjuk, hogy az elmúlt húsz év nemcsak fejlődést és növekedést hozott magával, hanem sok bizonytalanságot, a társadalmi különbségek és feszültségek növekedését, megannyi gondot, nehézséget és konfliktust is. Azt látjuk, hogy nem sikerült maradéktalanul beteljesíteni a rendszerváltás álmát: továbbra is tennünk kell azért, hogy minél többek boldogulást, gyarapodást és biztonságot nyújtó hazája legyen Magyarország. A hirtelen jött világgazdasági válság drasztikusan alakította át mindennapjainkat, és ez kihat a világról alkotott elképzeléseinkre is. Mert nemcsak a nemzetközi gazdaság ingott meg, de az elmúlt évtizedekben uralkodó gazdasági megfontolások is: a zabolátlan piacba vetett hit, a mértéktelen fogyasztás mítosza, a határtalan növekedés hajszolása. És megroppantak az ezekre épült politikai konstrukciók is: a neoliberális, neokonzervatív gazdaságpolitika csődje az, ami történt. És a baloldali társadalompolitika nagy kihívása az, ami előttünk áll. A nemzetközi gazdasági válság ugyanis azt mutatta meg, hogy a baloldali eszméknek nemcsak hogy létjogosultságuk, de nagyon fontos küldetésük is van a XXI. század elején. A szociáldemokrata értékek a válságos időkben is szilárdak, világosak: kitartóan képviselni a munkájukból élőket, a nyugdíjasokat, a fiatalokat, a legszegényebb embereket és mindazokat, akik nehezen tudják érdekeiket érvényesíteni munkaadóikkal szemben, és akiknek éppen ezért a közösség támogatására a legnagyobb szükségük van. A piaci verseny az önérdek érvényesítésére épül, de nemcsak a vállalatok, hanem az emberek között is mélyíti a különbségeket: az erőseket és sikereseket jutalmazza, a gyengéket és lemaradókat bünteti. Az államnak ezért kötelessége tompítani a piac igazságtalanságait, hogy az átmenetileg lemaradók ne váljanak végképp leszakadókká. Nagy felelősség hárul ránk, baloldaliakra, hogy kitartóan védjük és érvényesítsük azok érdekeit, akik bár sokan vannak, a hangjuk mégsem elég erős. Érvényesíteni az igazságosságot, erősíteni az összetartozást, védeni az emberi méltóságot, őrizni kivívott szabadságunkat, a demokratikus értékeket – ez volt a baloldal célja mindig, és ez a küldetése továbbra is. 4 Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára 5 De ahhoz, hogy ezt a küldetést teljesíthessük az új, gyökeresen megváltozott világban, egyszerre kellenek a hagyományos és ma is érvényes baloldali elvek, valamint az új és hatásos eszközök. Mérföldkőhöz érkeztünk. Ha tetszik, a világgazdasági válság lezárt egy korszakot, az új évtized pedig soha nem látott kihívások elé állítja a nemzetet. Éppen ezért közmegegyezésen nyugvó, nemzeti válaszokat kell adnunk ezekre. Változásra van szükség: az új korszak új válaszaira. Szakítani kell a régi beidegződésekkel, a hatalmi huzakodással. Túl kell lépni múltbéli sérelmeken, a jövő érdekében. Nem érti az új idők szavát, aki kormányváltást ígér, de mindent folytatna tovább a régiben. A helycsere nem változás, nem megújulás. Én igazi változást akarok. Egy új generáció új szellemiségét érvényre juttatni és sikerre vinni. Ez a nemzeti modernizáció. Ki kell jelölnünk Magyarország helyét és szerepét a válság utáni világban. Most újabb esély van arra, hogy még nagyobb léptekkel, gyorsabban közeledjünk Európa fejlettebb feléhez. Újra az élvonalba kerülhetünk a régió országai között. Ez a nemzeti modernizáció programjának célja, ez mindannyiunk közös érdeke. Nem a mindenkori kormányok, a pártok, nem is a politikusok haladnak ezen az úton, hanem az ország, együtt mind a tízmillió magyar. Ezért a nemzeti modernizáció sikere nem egyetlen politikai erő felelőssége és feladata. Mert közösen alkotjuk a nemzetet, és közösen tudjuk a hazánkat megújítani. Ezért az elmúlt nyolc év kormányzási tapasztalatára és elvitathatatlan sikereire építve, saját tévedéseinkből és hibáinkból tanulva valljuk: a sikeres nemzeti modernizációhoz minél szélesebb egyetértésre van szükség. Nemzeti egyetértésre, közmegegyezésre kell jutunk a célokban, az eszközökben és megoldásokban is. Ezekre teszünk javaslatot, és vállaljuk ezek megvalósítását Magyarország polgáraival közösen. Mi, magyar szociáldemokraták hisszük, hogy sokkal több az, amire az összefogást, a közmegegyezést és a nemzeti modernizációt alapozhatjuk, mint amire épülhet a nemzetromboló széthúzás. A nemzeti modernizáció az egész nemzet közös vállalkozása és közös sikere lehet! Nemzeti modernizációt akarunk, mert célja a magyarság boldogulása, amely valamennyi polgár felemelkedését szolgálja, nem csak kiválasztott kevesekét. Nemzeti modernizációt akarunk, amely az élet minden területére kiterjed, és amely több cikluson át tűz ki célokat. Nemzetit, mert a modernizációban nem elhalványulniuk, hanem megerősödniük kell nemzeti értékeinknek, hagyományainknak, a magyar tehetségnek. Mindennek, amire büszkék vagyunk. Nemzetit, mert a modernizáció nem lehet sikeres az összefogás nélkül. A modernizáció az egész nemzet közös vállalkozása kell, hogy legyen. Nemzetit, mert a modernizáció nem csak a gazdaságra, a technikára, a tudományra vonatkozik. A modernizáció a nemzet életének minden területét érinti, a nagyvilággal együtt haladó, szabad, nyitott, öntudatos országot teremt. Meggyőződéssel valljuk, hogy a magyar társadalom összességében nincsen válságban. Vannak kihívások, feszültségek és megoldandó, komoly feladatok, de a köztársaság alapjai, együttélésünk keretei erősek és stabilak. Éppen ezért nem a demokratikus intézmények felforgatására, gyökeres átalakítására, hanem működésük javítására, feladataik újrahangolására van szükség egy sor területen. Hatékonyabb, erősebb államra van szükség, de erősebbnek kell lennie a demokratikus ellenőrzésnek is az intézményei fölött. Az államnak szolgálnia és szolgáltatnia kell, nem uralkodnia az embereken. Cigány honfitársaink és a többségi társadalom viszonyában az elmúlt években olyan új konfliktusok jelentek meg, amelyek a rendszerváltás évtizedének leghátrányosabb következményeinek tekinthetőek. Ezekre a konfliktusokra nincsen gyors, azonnali gyógyír. Aki ilyet ígér, az csak súlyosbítja a már így is komoly konfliktust. Baloldali demokrataként nem tudunk mást mondani, mint amiben hiszünk. Egyszerre van szükség a törvények maradéktalan betartására és betartatására, valamint a jelenleg élő roma generációk és gyermekeik számára az aktív munkával és tanulással kialakítható stabil életkörülmények közösségi erőfeszítést is igénylő megteremtésére. Ugyanakkor először azért kell tennünk, hogy ne essünk ismét áldozatul annak a végzetes öncsalásnak, ami az együttélés konfliktusait, a beilleszkedés kétoldalú nehézségeit, keserveit nem létezőnek tekinti. A tényleg létező problémák megismerésén, az azokra adott fenntartható válaszokon keresztül vezet az út az együttélési és kulturális konfliktus csillapításáig. Mindezek érdekében a teljes magyar nemzet közös erőfeszítésére van szükség. Szükség van továbbá arra, hogy a politika, a politikusok visszaszerezzék a polgárok bizalmát. Ezért sürgető és elengedhetetlen feladat a tisztességes, átlátható és ellenőrizhető párt- és kampányfinanszírozás megteremtése. Erre a civil világ javaslataival összhangban lévő megoldást kínál a Magyar Szocialista Párt. És szükség van az alapvető állami feladatok, kötelezettségek garantálására is. Ezért mi, szocialisták vállaljuk, hogy minden túlhatalmi törekvéstől megvédjük az alapvető alkotmányos intézmények, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlés, az igazságszolgáltatás, a Magyar Nemzeti Bank, az Állami Számvevőszék függetlenségét, tekintélyét és erejét. Megvédjük az állami működés ellenőrizhetőségét, átláthatóságát és nyilvánosságát garantáló jogintézményeket és törvényi feltételeket. Megvédjük a társadalombiztosításon alapuló nyugdíjrendszert, hogy a mostani és a jövőbeni nyugdíjasok egyaránt biztonságban tudhassák járandóságukat, és nyugodtan, méltóságban tölthessék öregkorukat. Megvédjük és érvényesítjük a munkájukból élők érdekeit, visszaadjuk a munka becsületét, hogy minél többeknek legyen tisztességes munkája és tisztes megélhetése. Szavatoljuk az arányos és igazságos közteherviselést: megőrizzük a jelenlegi többkulcsos adórendszert, hogy a tehetősebbek továbbra is nagyobb részt vállaljanak a közös terhek viseléséből. Garantáljuk, hogy a távhőszolgáltatás áfatartalma a legalsó, 5 százalékos szinten maradjon, és ne lehessen önkényesen emelni 2 millió távfűtéses lakásban élő polgár kiadásait. Fenntartjuk a haderő önkéntességét, és nem engedjük, hogy a sorkatonasággal bármely fiatalt akarata ellenére fegyverviselésre kényszerítsen az állam. Megvédjük a magyarországi kisebbségeket, az emberi méltóságot és a szabadságot a szélsőjobboldal fenyegetésétől; erősítjük a civil összefogást, és szigorítjuk a radikális elvek, szavak és szervezetek visszaszorítását célzó törvényeket. Ezek azok a vállalások, amelyeket mi, szocialisták ajánlunk az országnak. És ezekhez illeszkednek azok az eszközök, amelyekkel a következő négy évben szolgálni kívánjuk a hazánkat. Mi nem ígérünk: vállalunk. Vállalásaink fedezete pedig az a 2000 milliárd forint, amennyivel az elmúlt évek áldozatvállalása és a válságkezelés, az ország közös erőfeszítésének eredményeként a következő négy év során bővül a gazdaság. Ebből kívánjuk megvalósítani a nemzeti modernizációt. Van olyan párt, amely visszafordulna, és elherdálná mindazt, amit az ország mára elért. És van olyan párt, amely tovább szorítana mindenen. Az egyikbe a gazdaság roppanna bele, a másikba az emberek. Mi azt mondjuk: a nehezen elért hasznot és eredményt befektetni kell, nem felélni. A növekedés hasznát azoknak kell adni, akik megtermelik, de úgy, hogy ne veszélyeztessük a jövőbeni gyarapodás alapjait. Realista célokat kell kitűzni. Realitás, felelősség, törődés és erős demokratikus meggyőződés – ezek az értékek különböztetnek meg minket a riválisainktól. Ezekre épül a programunk. Olyan erős, modern, sikeres és igazságos országot akarunk, ahol összhangban van az egyéni boldogulás és a közösségi gyarapodás. Olyan országot, ahol egyformán érvényesülnek valamennyi polgár jogai, ahol az emberi méltóságot tisztelik. Ahol összhangban van a magunkért és egymásért érzett felelősségvállalás, ahol erős az összetartozás. Ahol a munkának, a tudásnak becsülete van, és a teljesítményt elismerik. Ahol gazdaságunk gyarapodásából nem csak a felső egyharmad, hanem a másik kétharmad is részesül. Ahol egyetértésben, békében és biztonságban élhet minden egyes polgár, származásától, anyagi helyzetétől, korától, nemétől, szexuális identitásától, származásától, vallásától és világnézetétől függetlenül. Ezt szolgálja a nemzeti modernizáció programja. Én egy vagyok a 15 millió magyar és egy az ország 10 millió polgára közül. Baloldali vagyok, szabadságszerető polgár, aki gyarapodást, rendet és biztonságot akar a hazájában. Kész vagyok minden erőmmel szolgálni és elszántan védeni ezeket az értékeket. Ugyanezt kívánja tenni a jövőben a Magyar Szocialista Párt. Budapest, 2010. február 20. Mesterházy Attila a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltje 6 Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára 7 SZAKPOLITIKAI FEJEZETEK Növekvő gazdaság, erősödő ország, gyarapodó polgárok Az elmúlt 8 év néhány kiemelt gazdaságpolitikai eredménye A magyar GDP 2001 és 2008 között mintegy 25 százalékkal emelkedett. Ez a világgazdasági válság hatására ugyan visszaesett, de 2010-ben még így is 16 százalékkal meg fogja haladni a 2001. évit. 2002-höz képest megduplázódott az export értéke, 2008-ban több mint 73 milliárd eurót tett ki Magyarország kivitele. Magyarország az elmúlt években is a térség egyik vonzó befektetési célpontja volt. A magyarországi külföldi befektetések állománya 2008 végén 61 milliárd euró volt, 2002–2008 között évente átlagosan több mint 4 milliárd eurót tett ki a külföldi működőtőke-befektetések összege. Az elmúlt években erőteljessé vált a magyar cégek külpiaci terjeszkedése. Évente átlagosan közel 2 milliárd euró volt a magyarok külföldi tőkebefektetése, és a külföldön működő magyar tőkeállomány értéke 2008 végére megközelítette a 11 milliárd eurót. A térségben ez a második legjobb adat. A kormány erőfeszítéseinek és a Valutaalappal, valamint az EU-val megkötött gyors megállapodásoknak köszönhetően enyhültek a világgazdasági válság magyarországi hatásai. Az államháztartás hiánya 2010-re 4% alá csökkent. 2008-tól a mindenkori kormányok kötelesek többletet mutató elsődleges egyenleggel tervezni a költségvetést, ezzel is garantálva az államháztartási hiány és az államadósság GDP-hez viszonyított arányának folyamatos csökkentését. 2001-ben a munkájukból élők átlagosan havi 104 ezer forintot kerestek, amiből 65 ezer Ft-ot vihettek haza a családjuknak. 2010-ben a bruttó átlagkereset 205 ezer forintra nő, amiből 141 ezer forintot kapnak meg a munkavállalók. A 2009–2010-es adóreform eredményeként az adószint csökkentése nélkül 700-800 milliárd forintos adóátrendezésre kerül sor a bérterhek és a fogyasztást terhelő adók között. 2009. július 1-jétől januárig visszamenően módosult a személyi jövedelemadó alsó sávhatára.Ez a legalább bruttó 159 ezer forintot keresők esetében havonta nettó 3 ezer forint, éves szinten tehát 36 ezer forint többletet jelent. Vagyis a döntés mintegy 41 milliárd forintot hagyott a munkavállalóknál. A 2009. július 1-jén életbe lépett, a foglalkoztatást ösztönző adóváltozásokkal a munkaadók is jól jártak: a munkáltatói járulék 5 százalékpontos csökkentésével összességében mintegy 81 milliárd forint maradt náluk. Különösen látványos a munkavállalók adóterheinek csökkenése 2010-ben, amikor a személyi jövedelemadó csökkenése miatt a bruttó kereset mindössze 5 ezer forintos növekedése mellett átlagosan havi 15 ezer forinttal emelkedik a nettó kereset. Sikeres válságkezelés, megalapozott növekedés A nemzetközi gazdasági válság megmutatta, hogy a baloldali gondolkodásnak és cselekvésnek továbbra is van létjogosultsága, és újból fontos küldetése van a XXI. század elején. Nemcsak a gazdaság, hanem a korlátlanul ösztönzött fogyasztásra, a folyamatosan bővített újratermelésre, a növekedési kényszerre alapozott világmodell is válságba került. Egyszerre kell tartós, fenntartható, exportvezérelt növekedési pályára állítani a magyar gazdaságot, és egyszerre kell javítani a versenyképességet, megújítani az államot, a nagy ellátórendszereket, az újraelosztás módját és arányait. Mindeközben meggyőződésünk, hogy kitartóan védeni és érvényesíteni kell a legfontosabb baloldali értékeket és elveket, igazságosságot, az esélyegyenlőséget és a szolidaritást. A Magyar Szocialista Párt a munkájukból élők, a kis- és középvállalkozások, az országért tenni kész és képes emberek természetes politikai szövetségese. Nekünk ők a fontosak, mert ők viszik vállukon az országot. Egész politikánk az ő nagyobb megbecsülésüket szolgálta, és azt a célt, hogy könnyebb legyen az életük. Erről szólt az elmúlt nyolc év, nem tettünk le erről az elmúlt egy évben, a válságkezelés idején sem. És vállaljuk ezt a felelősséget a következő évekre is. Ennek lehetőségét a sikeres válságkezelés alapozta meg. Az eddigi áldozatvállalások hatására a magyar költségvetés az egyik legerősebb az unión belül, és e tekintetben az összes fejlett ipari állam között is az egyik legjobb helyzetben vagyunk. Miközben mindenütt sorra növelik adósságukat az államok, nekünk sikerül megállítani az eladósodást, megindulhat az adósságállomány csökkentése. A jelenlegi gazdaságpolitika hatására és a válság következményeként közel egyensúlyba került a folyó fizetési mérleg, amire nem volt példa az elmúlt húsz évben. A munkát terhelő adók mérséklésének köszönhetően jelentősen javul a versenyképességünk, e tekintetben is az elsők közé kerülünk a környező országok között. A stabilitásra támaszkodva már idén újraindulhat a növekedés, jövőre pedig akár 3 százalék fölött, azt követően pedig 4-5 százalékkal bővülhet a gazdaság, vagyis az EU várható átlagos növekedését jóval meghaladva gyarapodhat a magyar gazdaság, vagyis újból közeledhetünk Európa sikeresebb, fejlettebb országaihoz. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt összességében 2000 milliárd forinttal több jövedelem keletkezik a magyar gazdaságban, amelyet adócsökkentésre, államadósság-törlesztésre, valamint további célzott és fenntartható szakpolitikai intézkedések megvalósítására kell fordítani. Ismét a régió éllovasai lehetünk. De ahhoz, hogy ez valóban így legyen, az általunk megkezdett felelős, kiegyensúlyozott, előrelátó gazdaságpolitika folytatására van szükség. Az eddigi erőfeszítések és a következetes gazdaságpolitika folytatása révén Magyarország kellő nemzeti konszenzus esetén 2011-ben csatlakozhat az ERM II. rendszerhez, majd megteremtve a gazdaságpolitikai feltételeket akár 2014. január 1-jétől bevezethetjük a közös európai fizetőeszközt. A nemzeti modernizáció modellje: folytonosság a felelősségben, megújulás az eszközökben A Magyar Szocialista Párt az eddigi áldozatvállalás eredményét, a magyar polgárok közös erőfeszítésének hasznát a nemzeti modernizáció továbbvitelére kívánja fordítani. Hazánk kilátásai természetesen nagyban függenek a nemzetközi gazdasági környezettől, de elmondhatjuk, hogy amit kellett és lehetett, megtettük, hogy enyhítsük a krízis tüneteit, és elindítsuk az országot a válságból kivezető úton. Ahhoz, hogy továbbmenjünk ezen az úton, a mostani, józan észen alapuló, felelős gazdaságpolitika folytatására van szükség, egyben arra, hogy a válság utáni újabb kihívásokra is hatásos válaszokat adjunk. Mi, baloldaliak azt valljuk, hogy a gazdaságpolitika legfontosabb feladata munkát, biztos megélhetést és a tisztes gyarapodás lehetőségét nyújtani minden embernek és vállalkozásnak. Mindennek eléréséhez a gazdasági hatékonyság szerint cselekszünk, de a célokat nem állítjuk szembe a társadalmi igazságossággal. Olyan államban hiszünk, amely elismeri a teljesítményt, és amely minden eszközt, támogatást és lehetőséget megad a polgároknak, hogy boldoguljanak. Az MSZP által ajánlott, új egyetértésen alapuló gazdaságpolitika célja a tartósan fenntartható fejlődést szolgáló, a környezettudatosságot érvényesítő, az egyén felelősségére és a közösség összetartására egyformán építő új gazdasági–társadalmi modell megalkotása. Erős, sikeres Magyarországot, növekvő gazdaságot, bővülő vállalkozásokat, gyarapodó polgárokat akarunk – ezt szolgálja a nemzeti modernizáció. Ennek eszköze és garanciája a hatékony, fejlesztő és szolgáltató állam, a munka megbecsülését és a versenyképességet szolgáló adórendszer, a munkahelyteremtést, a kis- és középvállalkozásokat előtérbe helyező támogatások, a felelős, előrelátó pénzügypolitika folytatása, a fejlődő stratégiai húzóágazatok, a fenntartható fejlődést szolgáló zöldgazdaság, az erősödő kutatás és innováció, valamint a minőségi tudást adó köz-, felső- és szakoktatás. Hatékony, fejlesztő, szolgáltató állam A világgazdasági válság egyik tanulsága az, hogy az állami szerepvállalás tartalmáról és terjedelméről vallott baloldali nézetek továbbra is érvényesek, és újra különösen aktuálisak. Hatékony, erős, de takarékos, a jelenleginél olcsóbb államot akarunk, szilárd demokratikus kontrollal, párbeszéddel, az érdekek folyamatos és kiegyensúlyozott egyeztetésével. Az állami feladatvállalás kívánatos mértéke időről időre változik. Ezzel összhangban kell aktív szerepet tulajdonítani az államnak a fejlesztésben, a munkahelyteremtés támogatásában, a piac és a verseny szabályozásában, a tisztességes piaci magatartás kikényszerítésében. Vállaljuk 8 Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára 9 a közszolgáltatás felelősségét és javítjuk annak minőségét az egészségügyben és a szociális ellátásokban; a közoktatásban pedig növelni szándékozzuk az állam szerepét. Az általunk javasolt állami működés szolgáltató és fejlesztő jellegű, amely csökkenti a hivatali bürokráciát és a polgárok kiszolgáltatottságát. Valljuk, hogy az állam és az azt működtető politikai elit nem törekedhet túlhatalomra, nem különböztethet meg senkit hátrányosan, nem diktálhat világfelfogást. Adó- és járulékrendszer – nagyobb megbecsülés a munkának A válságkezelés, az újbóli növekedés beindítása és a foglalkoztatás ösztönzése érdekében jelentősen csökkentek a munkát terhelő adók. Ez a válságkezelés egyik legfontosabb eredménye. 10 munkavállalóból 9 a legalacsonyabb kulcs szerint adózik, és az átlagos keresetűek egy–másfél havi fizetéssel többet vihetnek haza. Egyszerűbb, igazságosabb és a környező országokéval versenyképesebb lett az adórendszer. A korábbinál tisztább helyzetet teremtve bevezettük a jövedelmek szuperbruttósítását, csökkent a személyi jövedelemadó, a munkáltatói járulék, csökkent a vagyonátruházási illeték. A versenyképesség további javítása érdekében további adócsökkentésre, adóátalakításokra van szükség. Ennek fedezetét a válságkezelés nyomán beinduló fellendülés és az állami működés átalakítása adja. Mára a korábbiakhoz képest jelentősen javult a költségvetés helyzete, ami lehetővé teszi, hogy visszaállítsuk az adómentes béren kívüli juttatások egy részét, amelyeket korábban a költségvetési hiány mérséklése miatt kellett átmenetileg felfüggeszteni. A bruttó keresetek a következő négy év átlagában mintegy 20 százalékkal emelkedhetnek. A személyi jövedelmek adóterhelése tovább csökken, így a nettó keresetek mintegy 25 százalékkal növekedhetnek. A fogyasztói árak emelkedése nem fogja meghaladni az évi 2,5-3 százalékos mértéket, így a reálkeresetek évente átlagosan 2,5-3 százalékkal nőhetnek. Ily módon négy év alatt 12 százalék körüli reálbér-emelkedésre nyílik lehetőség, a termelékenység javulásával arányosan. A foglalkoztatás évi 1 százalékkal növekedhet. 2011. január 1-jétől ismét adómentességet kapnak a melegétkezési jegyek, havi 12 ezer forintig. Szintén 2011. január 1-jétől az üdülési csekk éves szinten a mindenkori minimálbér értékéig adómentességet élvez. A gazdasági válság elmúltával ismét kiszélesítjük a cafeteria lehetőségeit, adómentessé tesszük a közösségi közlekedéssel munkába járást biztosító juttatásokat. Tovább csökkentjük a munkavállalókat terhelő elvonásokat. Négy év alatt összesen 4 százalékkal csökkentjük a munkavállalók járulékterhét: 2011-ben és 2012-ben 1-1, 2013-ban további 2 százalékos mérséklésre van mód. A társadalmi szolidaritás és felelősségvállalás jegyében többet várunk el a tehetősebbektől, hogy jobban segíthessük a nehezebb helyzetben lévőket. Évi 15 millió forint feletti jövedelem esetében 50 százalékos személyi jövedelemadó-kulcs bevezetését javasoljuk. Kibővítjük a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozó társaságiadó-kedvezmények körét. Nem csupán szimbolikus ereje, hanem az értékválasztás kifejezése miatt tartjuk fontosnak, hogy a pénzügyi műveletek haszonélvezői is nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közjóhoz. Ezért a válság kapcsán állami támogatásban részesülő pénzintézetek vezetőinek a prémiumát külön adó kell, hogy terhelje. Mindezek hatására 2011-től életminőségük további javulását érzékelik majd a bérből és fizetésből, a saját munkájukból élők, a nyugdíjasok, a nagycsaládosok. Az MSZP felvállalja a nemzetközi fórumok által már kezdeményezett Tobin-adó támogatását (0,05 százalékos adó a pénzügyi termékekkel végrehajtott bármiféle kereskedési ügyletre). Azzal a korrekcióval, hogy ennek célja nemcsak a spekulációs célú pénzmozgások megadóztatása, hanem a gazdasági válságok által kiváltott társadalmi válságok következményeinek kezelése is. Vállalkozások támogatása – középpontban a munkahelyek A kis- és középvállalkozások hatékonysága és jövedelemtermelő képessége kisebb ugyan a multinacionális nagyvállalatokénál, a legnagyobb számban mégis a kisebb cégek adnak munkát az embereknek, hozzájárulnak a régiók jövedelemkiegyenlítéséhez, egész térségek fejlődéséhez. Támogatásuk ezért kiemelten fontos, nemzeti feladat. A kis- és középvállalkozások mellett továbbra is támogatni kell a munkahelyteremtő tőke beáramlását. Amellett, hogy a multinacionális vállalatok adják a hazai GDP és az export jelentős hányadát, ezek a cégek összesen mintegy 250 ezer embert foglalkoztatnak, és ez a szám a beszállítói körön keresztül további több tízezer munkahellyel növekszik. Ezért továbbra is alkalmazzuk az uniós szabályozással összhangban lévő támogatási formákat, és újakat dolgozunk ki annak érdekében, hogy hazánkba vonzzuk a jelentős számú munkahelyet létesítő beruházásokat. Középtávú kereskedelmi stratégiát készítünk, fejlesztjük a kereskedelmi parkokat. Kibővítjük a mikro- és kisvállalkozásokra vonatkozó társaságiadó-kedvezmények körét. Hitellehetőségek, tőkejuttatás és vissza nem térítendő támogatások együttes alkalmazásával segítséget nyújtunk a pénzügyi válság következtében nehéz helyzetbe került – önmagukat fejleszteni és finanszírozni kívánó – kis- és középvállalkozások számára. Programot indítunk kis- és középvállalkozások által a hátrányos helyzetű régiókba tervezett beruházások fokozott ösztönzésére. Egységes vállalkozásösztönzési rendszert alkotunk, amely fókuszáltan kezeli mind a vállalkozásfejlesztés, mind a vállalkozástámogatás kérdését. Az új, átfogó vállalkozásösztönzési rendszerben a kétféle feladatot elkülönítve, más-más feltételekkel, az egyedi igényeknek megfelelően kívánjuk a vállalkozások részére elérhetővé tenni. A kis- és a középvállalatok megerősítése érdekében támogatjuk a beszállítói lehetőségek és kapacitások bővítését. A szektor igényeinek megfelelően tovább differenciáljuk a piacra lépés, a piacmegtartás és a piacfejlesztés támogatási formáit. A vállalkozásfejlesztés területén teljesítményösztönzési beruházási pályázati rendszert hozunk létre. Szükségesnek tartjuk a hazai és az uniós források felhasználását összehangoló programok beindítását. 2012-ig legalább további 25 százalékkal csökkentjük a hazai szabályozásból adódó vállalkozói adminisztratív terheket. Segítjük a magyar megjelenést a szomszédos országokban, emellett aktualizáljuk a külgazdasági stratégiát, folytatjuk a gazdaságdiplomáciai offenzívát. Konkretizált, súlyponti országprogramokat alakítunk ki és hajtunk végre, koncentrálva a kelet-közép-európai régió országaival való multilaterális együttműködés kialakítására, a korábban meghatározott kulcsterületekre, Oroszországra, Kínára, Indiára, valamint később a szub-szaharai és latin-amerikai régiókra. Az energiaellátás és az energiabiztonság érdekében fejlesztjük gazdasági kapcsolatainkat a kaukázusi és a közép-ázsiai régióval. A befektetésösztönzés érdekében különös figyelmet fordítunk a tudásintenzív munkahelyek létrehozására, a szolgáltató szektor, az infrastruktúra fejlesztésére. A tudásalapú társadalom megteremtésének céljával összhangban támogatjuk a kkv-k és az oktatási intézmények partnerségét, kutatás– fejlesztési együttműködését, a klaszteresedést. Megvédjük az érdekegyeztetés és a társadalmi partnerség 2002 óta kialakított és jól működő intézményrendszerét. Megerősítjük a gazdasági érdekegyeztetés intézményrendszerét mind országos, mind pedig regionális szinten. A Regionális Innovációs Ügynökségek szervezetén keresztül olyan közvetlen partnerségi pályázatokat indítunk, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k minél többet tanuljanak a nagyvállalati, multinacionális szféra gazdálkodási és technológiai tapasztalataiból, eredményeiből, és ezek alapján minél intenzívebb innovációs tevékenységet folytassanak. Húzóágazatok fejlesztése – a gazdaság motorjai Magyarország az Európai Unión belül nem számit kis országnak, és főként nem olyannak, amelynek adottságaira ne lehetne építeni. Számos olyan hagyományos vagy új gazdasági, ipari, tudományos vagy természeti értékünk, sajátosságunk van, amelyek komparatív előnyt jelentenek a versenyképesség terén. Ezekre az adottságokra építve olyan sikeres stratégiai ágazatokat fejleszthetünk, amelyek magukkal húzzák az egész ország gazdaságát. Több tízezer munkahely, javuló termelékenység, gyorsabb ütemű technológiai fejlődés, a hátrányos régiók felzárkózása, a fenntartható fejlődés és végső soron az ország jövőbeni gyarapodása és sikere múlik azon, hogy kihasználjuk-e és gyarapítjuk-e ezeket az értékeket. Gyógyszeripar, gyógyászati berendezések gyártása, biotechnológia Az egészségügyi szolgáltatások piaca, a biotechnológiai ipar, a gyógyászati és kozmetikai vegyipar, az egészségügyi és gyógyászati berendezések gyártása a magyar gazdaság egyik kitörési pontja lehet. Ezt egyrészt 10 Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára 11 a hazai egészségipar nagy hagyományai, a világszínvonalú felsőoktatási képzési és kutatóintézeti háttér indokolja. Másrészt ez a terület ideális mind a hazai innovációs aktivitás erősítésére, mind a jelenleg tartósan inaktív, munkaképes korú emberek atipikus foglalkoztatására. Logisztika Geopolitikai elhelyezkedésünk ideálissá teszi hazánkat a nagy európai elosztóbázis kialakításához. Minden adottságunk és esélyünk megvan arra, hogy a térség logisztikai központjává váljunk. Az EU keleti kapuja vagyunk, a Távol-Keletről ide érkező áruk fogadóhelye lehetünk. Itt lépnek be az EU sok százmillió fős piacára a világ legproduktívabb termelő országainak termékei. Ehhez a térségben különösen jó infrastrukturális ellátottságunk további bővítésére, út- vasútfejlesztésre, regionális repterek építésére, a raktározókapacitás bővítésére, elosztó központok létesítésére van szükség. Mindezeket célozza a részben állami, részben uniós, részben magántőkéből megvalósuló záhonyi logisztikai központ fejlesztése, amit további hasonló beruházásoknak kell követniük. Autógyártás A gépjárműgyártásban már ma is nagyhatalom vagyunk. Az Audi, az Opel, a Suzuki után hamarosan a Mercedes is jelentős mennyiségben állít majd itt elő gépkocsikat. Arra van szükség, hogy a már itt lévő vállalatok tovább fejlesszék itteni gyártókapacitásaikat, még több munkahelyet teremtve, hozzájárulva az export és a gazdaság növekedéséhez, a beszállítói megrendelések révén pedig a hazai kis- és középvállalatok megerősödéséhez és további több ezer állás létesítéséhez. Energiaipar A nyersanyagforrások kinyerése, a diverzifikáció, a beszerzési források megosztása és bővítése óriási méretű beruházásokat igényel (gáztározók, Nabucco, Déli Áramlat gázvezeték, horvátországi gázátalakító). Mindez az építőiparra, a technológiai fejlesztésekre is kihat, számos területen magával húzva hazai cégeket. Szolgáltató ágazat A pénzügy, számtalan kisebb nemzetközi cég vagy nagy világvállalat telepítette már hozzánk szolgáltató központjait, pénzügyi részlegeit. Ebben a régióban is különösen erősek vagyunk. Ez az ágazat jól képzett, nyelveket beszélő, diplomás szakemberek tízezreinek ad munkát, ily módon az ágazatban továbbra is komoly lehetőségek rejlenek. Technológiai kutatás Több magyar egyetemi kutatóhely a világ tudományos élvonalába tartozik, sok az innovatív, reménykeltő technológiai fejlesztés, felfedezés. Az Európai Lézerkutató Központ szegedi részlege új lökést adhat az egyik legmodernebb tudományos–technikai terület hazai fejlődésének. Infokommunikáció A gazdasági és a társadalmi versenyképesség fejlesztése érdekében kiemelt jelentőségű a modern infokommunikációs technológiák elterjesztése és az iparág fejlesztése. Az internet a XXI. század digitális közműve lett, ezért kulcskérdés terjedésének elősegítése és infrastrukturális fejlesztése. Zöldgazdaság Az új, fenntartható magyar fejlődési modell jellegében zöld lesz, oly módon, hogy az a közkiadásokat hos�- szú távon csökkentse és hozzájáruljon a foglalkoztatottság bővítéséhez, új munkahelyek létrehozásához. A környezetvédelmi beruházások arányának növelése, a támogatások bővítése révén – amelyet az unió stratégiai célként is megjelölt – a fenntartható fejlődést, a tartós növekedést és a munkahelyteremtést egyformán segítő új iparág teremthető Magyarországon is. Turizmus Természeti adottságaink, a gyógyvíz, a bor, a gasztronómia, a lovas kultúra, a vidék kulturális értékei mind kiaknázható lehetőséget kínálnak. Több tízezer állás helyben, és a kapcsolódó ágazatokkal cégek, emberek megélhetésének kulcsa, régiók kitörésének egyik lehetséges eszköze lehet az idegenforgalom, amire helyben és országosan is hosszú távon lehet és kell építeni. Mezőgazdaság, élelmiszeripar, energianövények Az új gazdaságpolitikai modell az agrárium és az élelmiszer-gazdaság jelentős felértékelését feltételezi. A mezőgazdaság a világ népességének növekedésével és a termőterületek szűkülésével egyre inkább felértékelődik: egyre több élelmiszerre lesz szükség, és ezek ára egyre magasabb lesz. Az agrárgazdaság ezért kiemelten fontos, stratégiai ágazat. Az eddigieknél lényegesen jobban kihasználjuk a magyar agrárium hagyományos értékeit és jövőbeni lehetőségeit. Ehhez szükséges a versenyképesség növelése, a technológiák fejlesztése, a költségek csökkentése, a hozamok és a minőség jelentős javítása, valamint az EU-szabályozások érdekeinknek megfelelő alakítása. Fejlesztéspolitika – továbblépni a már megkezdett úton Az elmúlt 8 év néhány kiemelt fejlesztési eredménye 2004–2006 közötti I. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a hazai társfinanszírozással együtt összesen 670 milliárd fejlesztési forrás felhasználására nyílt lehetőség, amit Magyarország maximálisan kihasznált Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007–2013 között a hazai társfinanszírozással együtt ös�- szesen 7 ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg az Európai Unió támogatásával. Magyarország az Európai Unióhoz történt csatlakozással 2004-től befizetéseinek többszörösét használhatja fel az ország gazdaságának–infrastruktúrájának fejlesztésére, a mezőgazdasági termelők támogatására. A kormány a nemzetközi gazdasági válság körülményei között is maradéktalanul biztosítja az uniós források felhasználásához szükséges hazai társfinanszírozás összegét. 264 milliárd forint jutott az Új Magyarország Fejlesztési Tervből a mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztésére, szemben a Széchenyi tervvel, amely összesen 110 milliárd forintot fordított a hazai fejlesztésekre 2002 és 2010 között 700 km gyorsforgalmi utat (autópálya, autóút) épített a kormány, amivel megduplázta az ország gyorsforgalmi úthálózatát. A fejlesztéseknek köszönhetően ma egy nyíregyházi lakos 2,5 órával hamarabb jut el a szlovén határhoz, mint 2001-ben. 2002 óta több mint 500 km új főutat épített az ország, valamint 811 kilométernyit újított fel. A szocialista kormányoknak köszönhetően ma közel 400 km-rel több kerékpárút áll a biciklivel közlekedők rendelkezésére, mint 2002-ben. Magyarországon 2008-ban 206 ipari park működött 12 323 hektárnyi területen. Az ott működő vállalkozások száma több mint tízszeresére – 320-ról 4051-re – nőtt, a megvalósult beruházások mértéke is megtízszereződött, és 2474 milliárd forintot tesz ki. Mikrohitelekre 2009–2010-ben 50 milliárd forint, egyéb vállalkozásokat segítő hitelekre összesen 190 milliárd forint hitelkeretet biztosít az állam. Fejlesztéspolitika Tervezett fejlesztéseink forrását a gazdasági növekedésből származó többletbevételek, az intézményrendszer átalakításából fakadó állami megtakarítások, valamint az európai uniós támogatások adják. A válságkezelés eredményeként a mindehhez szükséges nemzeti önrész biztosított, ezek nem veszélyeztetik az elért egyensúlyi pályát. Az új gazdaságpolitika érvényesítéséhez makroszintű tervezésre és új állami fejlesztéspolitikára van szükség. Újraindítjuk a hazai területalapú támogatási rendszert, annak érdekében, hogy elősegítsük a területi kiegyenlítést, a versenyképességi különbségek enyhítését, ösztönözzük a beruházásokat, a technológia- és struktúrafejlesztést. Felülvizsgáljuk az országos területfejlesztési koncepciót, a budapesti agglomeráció területrendezéséről szóló törvényt. Előkészítjük az országos területrendezésről szóló törvény módosítását és folytatjuk a balatoni intézkedési terv végrehajtását. Kialakítjuk az egységes elektronikus közműnyilvántartást és a nyomvonalas létesítmények adatnyilvántartási szabályozórendszerét. Nyomon követjük a gyor12 Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára 13 sítást szolgáló építésügyi jogszabálycsomagok hatályosulását, elvégezzük a szükséges kiigazításokat. Indokoltnak tartjuk a területfejlesztési koncepció és az integrált településfejlesztési stratégia újraszabályozását. Autópálya- és közútfejlesztés Folytatjuk a legfontosabb autópálya-építéseket. Továbbvisszük az M3-as Nyíregyháza–Vásárosnamény, az M4 Budapest–Cegléd, az M44-es gyorsforgalmi út Tiszakürt–Kondoros, az M60-as gyorsforgalmi út Pécs-Dél–Szentlőrinc közötti szakaszának építését. Megépítjük az M8-as és az M9-es autópályát, ezzel felgyorsítjuk Kelet-Magyarország felzárkózását. Folytatódik a főutak megerősítése és több települési elkerülő út építése. Országszerte több mint 500 km-en uniós forrásokból újítunk fel négy és öt számjegyű utakat. Közösségi közlekedés Hosszú távon fenntarthatóvá, költséghatékonyabbá tesszük a közösségi közlekedés rendszerét. Az államháztartás egyensúlya érdekében a közösségi közlekedésre fordítható összegek mértékét a következő három évben a GDP 1 százalékában maximáljuk. Ehhez jelentős költségcsökkentés, a hatékonyság javítása, az indokolatlan párhuzamosságok kiiktatása szükséges. Biztosítjuk, hogy valamennyi település elérhető legyen tömegközlekedési eszközzel, és hogy a szolgáltatások jobban igazodjanak az utazók igényeihez. Létrehozzuk a közösségi közlekedés regionális szintjét, amely a közösségi közlekedést új, hatékonyabb szervezeti keretben képes biztosítani az állami megrendelések és a közszolgáltatási szerződések gyakorlata szerint. Vasútfejlesztés A vasút versenyképességének javítása érdekében a legfontosabb vonalakon fejlesztjük a vasúthálózatot: elsősorban a vágányhálózat korszerűsítésével és az elektronikai vezérlőrendszerek kialakításával. Támogatjuk a „lassú jelek” felszámolását. Folytatjuk a központi régió egységes közösségi közlekedési rendszerének megteremtését. Infokommunikáció Tömegesíteni és demokratizálni kell az internethasználatot Magyarországon. E nélkül nem lehet sikeres a társadalmi modernizáció. Jelenleg csupán minden második magyar polgár használja az internetet. Önmagában a piac nem fogja mindenütt kiépíteni, elérhetővé tenni ezt a szolgáltatást, ezért van szükség e téren az állam aktívabb szerepvállalására, az európai uniós források bevonására, tömeges képzésre, célzott támogatási programokra. Az internet és a távmunkához szükséges egyéb technikai feltételek biztosításával a hátrányos helyzetű térségekben mintegy százezer munkahelyet lehetne teremteni, ami kitörési lehetőség lehet az elmaradottabb régiók és az ott élő emberek számára. Mindemellett így lehet még inkább elterjeszteni és általánossá tenni az elektronikus közszolgáltatások használatát is. 2014-re minden magyar állampolgárnak lakhelytől függetlenül, állampolgári jogon, megfizethető áron (kb. havi nettó 2500 Ft-os áron) elérhetővé kell tenni a gyors internetelérést. El kívánjuk érni, hogy a legalább 1 megabit/másodperces internet-hozzáférést legfeljebb a minimálbér három százalékának megfelelő havidíjért lehessen igénybe venni. Kiemelten kell kezelni a sikeres, sok munkahelyet létrehozó infokommunikáció- ipari fejlesztéseket. Támogatni érdemes, hogy a távközlési, hírközlési, informatikai és médiavállalatok egységes infokommunikációs szolgáltatási platformot hozzanak létre és használjanak. Turizmus, idegenforgalmi beruházások Magyarország természeti adottságai, kulturális hagyományainak sokfélesége a hazai és a külföldi utazók számára egyaránt komoly vonzerőt jelent. Ez alapján a turizmus hazánk gazdaságának egyik kiemelt területe kell hogy legyen. Ahhoz, hogy lehetőségeinkkel élni tudjunk, nemzetközi szinten is versenyképes infrastruktúrával és szolgáltatáskínálattal kell rendelkeznünk. Ennek érdekében a kormány 2005-ben megalkotta a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiát, és az abban foglalt prioritások végrehajtásához hazai és európai uniós forrásokat biztosított. A stratégia – az EU-s költségvetési periódushoz igazodva – 2013-ig határozta meg a turizmusfejlesztés főbb céljait és eszközrendszerét. A következő években – az időközben bekövetkezett világgazdasági válság hatásait is figyelembe véve – megújítjuk a stratégiát, amely 2020-ig fogja megszabni a turizmus fejlesztésének fő irányait. A nemzeti szintű prioritásként megfogalmazott egészségturizmus, kongresszusi turizmus és örökségturizmus fejlesztését továbbra is pályázható forrásokkal segítjük. Célunk, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban se csökkenjen a turizmusra fordítható források aránya. Támogatjuk a köz- és a magánszféra együttműködésén alapuló, alulról szerveződő helyi turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek megalakulását, valamint az új intézményrendszer térségi és regionális szintre történő kiterjesztését. A jogi és a közigazgatási környezetet a turisztikai vállalkozások hosszú távú jövedelmezősége és kiszámítható működése érdekében fejlesztjük tovább. A turizmus fejlesztése érdekében erősítjük a fenntarthatóság, az esélyegyenlőség, fogyasztóvédelem és a klímabarát szemlélet érvényesülését. Kutatás, fejlesztés, innováció – legnagyobb nyersanyagkészletünk a tudás A tartós és fenntartható növekedés, valamint az életminőség javulásának döntő tényezője a hazai kutatás, fejlesztés és innováció szerepének és súlyának növelése. A tudásalapú társadalomban az innováció fogalma újraértelmeződik, amihez igazodóan megváltozik az innováció intézményrendszere. A technológiai fejlesztésekben egyre inkább az kerül középpontba, miként lehet olyan technológiai környezetet biztosítani, amely lehetővé teszi a környezettel való harmonikus együttélést. Az innováció célja már nem elsősorban a fogyasztó vagy a vállalat rövid távú szükségleteinek kielégítése. Az új technológiák egyrészt a hosszabb távon fenntartható termelési és fogyasztási kultúra elterjedését segítik, másrészt kifejlesztésük nem egy szűkebb földrajzi területre összpontosul, hanem egyre szélesebb kört, fejlődő, felzárkózó régiókat is bevon az együttműködésbe. A hazai felsőoktatás az innováció motorja lehet. Jelenleg is zajlik a kutatóegyetemi hálózat kiépítése. A felsőoktatás fejlesztése során szemléleti váltásra van szükség, hogy az egyetem a társadalom és a gazdaság szereplői számára hiteles partner legyen, hogy közös feladatokat oldjon meg a gazdaság szereplőivel együttműködve és a közérdekre való tekintettel segíteni tudja a gazdasági szereplőket a felzárkózásban. Ez azt is jelenti, hogy az egyetem egy adott térség, régió szellemi központjává válik, részt vesz a gazdaság szervezésében, segíti a hozzá kötődő gazdasági szereplőket a tájékozódásban. Az innováció és a felsőoktatás közötti kapcsolat erősítését, a vállalati szféra bevonását konkrét szakpolitikai döntésekkel ösztönözzük. A gazdasági és oktatási szféra együttműködésének erősítésére olyan törvényjavaslatot elfogadását kezdeményezzük, amely adókedvezményt biztosít azon vállalkozások vagy önkormányzatok számára, amelyek közvetlenül felsőoktatási intézményt támogatnak, illetve doktoranduszokat vagy mesterszakos hallgatókat finanszíroznak. Minden egyes felsőoktatási intézmény esetében ösztönözzük olyan szervezetek létrehozását, amelyek az adott intézmény fejlesztésében érdekelt vállalati kört tömörítik. Bővítjük a szakképzési hozzájárulás felhasználási körét, a felsőoktatási intézményre bízzuk annak elköltési módját. Újraélesztjük és újjáalakítjuk a nemzeti innovációs rendszer intézményeit, ösztönözzük az innovációs szemlélet elterjesztését az egész országban. Fenntartjuk és megerősítjük a vállalati szféra és az állami szereplők közötti együttműködést. Piacot biztosítunk az innovációnak. Törvényben rögzítjük, hogy minden állami közbeszerzési eljárás során két pályázó közül minden más tényező egyezősége mellett automatikusan előnyt élvez az a vállalkozás, amelyik felkínált termékét igazolhatóan két éven belül fejlesztette ki. Kezdeményezzük az ország középtávú kutatás-fejlesztési és innovációpolitikai stratégiájának módosítását annak szellemében, hogy az innovációs rendszer feladata alapvetően nem az alapkutatások, hanem az innováció, a tudás gazdasági hasznosulásának támogatása. 14 Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára 15 Az NKTH vezetésével felülvizsgáljuk, és ha szükséges, módosítjuk az állam különböző gazdaságfejlesztési szakstratégiáit, valamint az összes közvetlen és közvetett támogatást nyújtó pályázati rendszert, hogy minél pontosabban illeszkedjenek a tudásalapú társadalom kialakításának feladatához. Fejleszteni kívánjuk a tudományos teljesítmény értékelését, részt kell vennünk a nagy európai kutatóprogramokban. Továbbra is támogatjuk az európai csúcstechnológiai nagyberuházások Magyarországra telepítését. Összehangoljuk a közfinanszírozású K+F+I programok forrásfelhasználását, és a hazai és EU források összehangolt felhasználásával növeljük a vállalati szféra innovációs aktivitását. Elősegítjük az alap- és alkalmazott kutatások összekapcsolását és hálózattá fejlesztését. Figyelembe ves�- szük, hogy az alapkutatások és a humán tudományok elhanyagolása az innováció elsorvadásához vezethet. Elemi érdekünk a műszaki és természettudományi képzés súlyának erőteljes növelése. Helyreállítjuk a kutatás-fejlesztés és innováció egységes kormányszintű, miniszter által végzett irányítását. Arra törekszünk, hogy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap hosszú távon és garantáltan biztosítsa a forrásokat, oly módon, hogy az kockázati tőkét is vonzzon. A támogatások feltétele a piaci eredményesség legyen. Mezőgazdaság, vidékfejlesztés – hagyomány és megújulás Az elmúlt 8 év főbb eredményei az agrárium és a vidékfejlesztés területén 2002 után a kormány módosította a földtörvényt, meghatározta a birtokpolitikai elveket, megteremtette a végrehajtás jogi intézményi hátterét, valamint az ésszerű birtokrendezés és a gazdálkodói biztonság érdekében átalakította a Nemzeti Földalap rendszerét. A szocialista kormány 60 milliárd forintos adósságrendezési programot vitt véghez az agrárgazdaság finanszírozási gondjainak enyhítésére, valamint megvalósította a SAPARD Hivatal akkreditációját, és elindította a SAPARD program végrehajtását. Az elmúlt években 40 milliárd forint nagyságrendű kedvezményes agrárhitelprogram indult a kis és közepes gazdaságok számára. A szocialista kormány megteremtette a pálinka nemzeti védelmét, Nemzeti Pálinkaprogramot indított, valamint megállapodást kötött az áruházláncokkal a magyar termékek védelméről és fogyasztásának növeléséről. A gazdák több mint 60 milliárd forint támogatást kaptak mezőgazdasági gépek beszerzéséhez, aminek segítségével több ezer új traktort, betakarítógépet és más eszközt vásároltak. Az ország európai uniós csatlakozását követően az agrár- és vidékfejlesztési támogatások több mint duplájukra nőttek: a 2002. évi 212,5 milliárd forint támogatás 2008-ra 426,3, 2009-re pedig 472,7 milliárd forintra nőtt. Az Európa Terv Agrárhitel Program meghirdetésének köszönhetően a termelők több mint 200 milliárd forint középlejáratú és kedvező kamatozású hitelhez jutottak. Az elmúlt közel nyolc év kormányzása során agrárbékét teremtettünk a mezőgazdasági vállalkozások között, és történelmi léptékű modernizációt indítottunk el az ágazatban. Mára a magyar szántóföldi növénytermelés nemzetközi mércével mérve is versenyképes. Az állattenyésztésben és a kertészetben megkezdett kedvező folyamatok következetes továbbfolytatása garanciát jelent a magyar élelmiszer-gazdaság egészének nemzetközi versenyképességére és a vidéki életminőség érdemi javítására. Az uniós csatlakozásunkkal indult el az a nagyléptékű technológiai fejlődés az agrárgazdaságban, amelynek támogatási feltételei biztosítottak 2013-ig. Töretlen célunk a magyar gazdák gyarapodásának, az agrárgazdaság fejlődésének segítése. Agrárgazdaság További erőfeszítéseket teszünk a versenyképesség növelése, a költségek csökkentése érdekében. Javítjuk a termékek minőségét és feldolgozottságának fokát. Növelni szükséges az állattenyésztés arányát, fejlesztjük a kertészeti kultúrákat, a vegyes üzemi struktúrákat. Elő kell segíteni a piaci szereplők közötti együttműködést. A feldolgozottság növelése érdekében indokolt az élelmiszeripar erőteljes fejlesztése. A versenytörvény átalakítása, uniós harmonizációja révén elősegítjük a kis- és közepes méretű vállalkozások alkuképességének erősítését a multinacionális kereskedelmi láncok piacán. Emellett alternatív élelmiszer-kiskereskedelmi csatornák létesítésére törekszünk. Ilyenek a helyi értékesítési lehetőségek, a szövetkezetek, hálózatok, a termelői piacok, valamint a háztól történő eladás formái. A magyar agrárpotenciál jelentős exportfejlesztést alapozhat meg. Olyan pénzügyi és intézményi rendszert kell felépítenünk, amely jobban segíti az új piacok feltárását és ösztönzi a piacra jutást. Hatékonyabb közösségi marketingre, jobb szaktanácsadásra, fejlesztési tanácsadásra van szükség. A piacbővítés fő területe Európa keleti fele, a mediterrán térség és Kína lehet. Az agrárgazdaság sajátosságainak megfelelő, elkülönített hitelcsomagok alkalmazására van szükség. Az agrármodernizáció része a bioenergia előállításában rejlő potenciális lehetőségek jobb kihasználása, a keletkező mellék- és hulladéktermékekre alapozva. Ezzel jelentősen csökkenthető a környezet terhelése. A feldolgozóipar vállalkozóinak ösztönzésével a gabona és olajosnövények más típusú feldolgozását, illetve a biomassza hasznosítását célszerű elősegíteni. A közösségi célokat előtérbe helyező szövetkezeteket elismerjük közcélú szervezetként, beruházásaikhoz induló tőkét biztosítunk, így lehetővé válik a kistelepülésen élők számára tulajdonosként és munkavállalóként dolgozni helyben, biztonságos megélhetést, tartós munkahelyet teremtve, helyi szükségleteiket megtermelve. További segítséget kell nyújtani a helyi kis piacok működéséhez annak érdekében, hogy a helybeli termelők termékeiket értékesíthessék. A merev állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokra vonatkozó szabályozást finomítani kell, elősegítve ezáltal az olyan kiskereskedelmi tevékenységi formák életképességét, megerősödését, mint a háztól értékesítés. A helyi értékesítési szövetkezetek együttműködésének elősegítésével el kell érni, hogy a magyar élelmiszeráruk részaránya növekedjen a kiskereskedelmi forgalomban. Ebben kiemelten számítunk a magyar kiskereskedelmi hálózatokra. Célunk olyan kiegészítő, jövedelemtermelő mezőgazdasági tevékenység folytatásának élővé tétele, amely más főállású tevékenység mellett is folytatható. Folytatni kell a termelői tulajdonhoz jutás lépéseit a feldolgozásban, elő kell segíteni, hogy a termelői szövetkezések dinamikusabbá váljanak, tőkeerejük növekedjen, hogy vidéki foglalkoztatási szerepük erősödjön. Fejleszteni kívánjuk a szakoktatás, a szakmai felsőoktatás, a szaktanácsadás koordinált együttműködésére épülő korszerű ismeretátadást, a gazdálkodás fejlesztését szolgáló szakismeretek terjedését. Termőföld A termőföld nemzeti kincsünk. Azt szeretnénk, hogy minden megművelhető földdarab a magyar gazdálkodóé legyen. Ezért kezdeményeztük a 2011-ben lejáró földvásárlási moratórium további három évvel történő meghosszabbítását. Olyan földtörvényt alkotunk, amely figyelembe veszi a helyi adottságokat, amely a helyi közösségekre bízza, ki legyen a földhasználó, és amely kizárja, hogy bárki a gazdák kárára spekulálhasson. Az állami földeket alapvetően a vidéki foglalkoztatás és a termelés biztonságának megteremtése érdekében használjuk. Folytatjuk a földért életjáradék programot. Fenntartjuk az előhasználat és elővásárlási gyakorlat jelenlegi rendszerét a termelés és a termelők számára. A földtulajdonosok és földhasználók biztonsága érdekében megteremtjük az osztatlan közös tulajdon fenntartható használatát. A földbirtok további elaprózódásának megakadályozása érdekében alakítjuk ki az öröklés szabályait. Az állattenyésztőknek tartós földhasználatot biztosítunk. Nem engedjük meg, hogy a ’90-es évek elején elkövetett súlyos hibák megismétlődjenek, ezért nem támogatjuk az új földosztást. Vízgazdálkodás Nemzeti vízgazdálkodási programot valósítunk meg a vízvagyon ésszerűbb, korszerűbb és hatékonyabb felhasználása, a termálvíz fokozottabb hasznosítása, az átfutó vizek megtartása, az öntözés szerepének növelése érdekében. Vidéki munkahelyek ezreit lehet létrehozni a Duna–Tisza-csatorna megépítésének előkészítésével, az öntözés fejlesztésével és a hajózás feltételeinek megteremtésével. Ezzel a programmal lehet rendezni az Alföld vízgazdálkodását, így akadályozzuk meg a Homokhátság elszikesedését. 16 Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára Nemzeti modernizáció, összetartó közösség – Ajánlat a demokratikus oldal programjára 17 Vidékfejlesztés Fejlett vidék nélkül nincs fejlett Magyarország. Egy modern országban, egy valóban összetartó társadalomban nincs helye olyan törésvonalaknak, mint főváros és vidék, város és falu, roma és nem roma, megyeközpont és kistelepülés. Az alapvető szolgáltatások hozzáférhetőségét mindenki számára, mindenhol és mindenkor biztosítanunk kell. Az agrár- és vidékfejlesztés eszközeivel segíteni kívánjuk a kistérségek, települések lakóit abban, hogy helyi közösségeiket fejleszthessék, helyi elgondolásaikat megvalósíthassák, az eddig végzett munkájukat és tevékenységüket új jövedelemszerző tevékenységgel egészíthessék ki, megőrizhessék településük eredeti arculatát, fejleszthessék az életminőségük javításához szükséges helyi infrastruktúrát, szolgáltatásokat. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program történelmileg páratlan nagyságú fejlesztési forrást tartalmaz. Mindebben kulcsszerepet játszanak a helyi akciócsoportok és a már kidolgozott térségi fejlesztési stratégiák. A vidéki kistérségek, falvak lakói számára faluszövetkezetek létrehozásával foglalkoztatási lehetőségeket nyújtunk. Támogatjuk a kis kapacitású, kézimunkát igénylő, legalább kiegészítő jövedelmet nyújtó, helyi termék előállítást. A főként falvakat, közepes méretű vidéki közösségeket sújtó tőkeszegénység gyakorlati megoldása a szociális szövetkezetek kialakítása, támogatása lehet, akár a jelenlegi közmunkaprogramok továbbfejlesztéseként. Erősítjük az Európai Unióban is sikeresen és kötelezően alkalmazott vidéki hálózati eszközöket, ezáltal is segítve az érintettek információs és tudáshalmazának naprakész bővülését. A Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat szerepe kiemelten fontos, szolgáltatásainak erősítésével javaslatokat fogalmazunk meg mind a hazai, mind pedig a nemzetközi döntésformálás segítéséhez. A magyar agrárérdekek védelme az EU-ban Olyan közös európai mezőgazdasági politikát támogatunk, amely biztosítja a magyar gazdák egyenlő esélyeit a nemzetközi versenyben, és elősegíti az ágazat további modernizációját, a növénytermelés és állattenyésztés optimális arányának megteremtését, az élelmiszer-feldolgozás fejlesztését, valamint a vidéki életminőség érdemi javítását. Az unió közös agrárpolitikájának továbbfejlesztése során súlyponti kérdésnek tekintjük a jövedelemkiegészítő támogatások megőrzését, a közvetlen támogatások és a vidékfejlesztési források szintjének megtartását. A magyar gazdálkodók számára lényeges, hogy a kedvezőtlen adottságú területek minősítését újragondolják, a valóságos termőhelyi adottságokat vegyék figyelembe, és egy igazságosabb jövedelmkiegészítő támogatáselosztás jöjjön létre. Szükségesnek tartjuk az adózás szabályainak átalakítását, a gazdaságok adóterhelésének csökkentését, miközben továbbra is biztosítani kell számukra a lehetőséget, hogy részt vegyenek az uniós pályázati rendszerekben. Szükség van a hazai kistermelőkre vonatkozó szabályozás szakmai továbbfejlesztésére, el kell érni, hogy tevékenységük jövedelemtartalma ne legyen tételes adóelszámolás alapja. Támogatjuk, hogy az EU határozottabban alkalmazzon piacvédelmi intézkedéseket, biztonsági szabályokat az Unión kívüli országokból érkező termékekre. Támogatjuk a magyar szocialisták által az Európai Parlamentben kezdeményezett iskolai gyümölcsellátási program elfogadását.Az új SPS támogatási rendszer jövedelembiztonságot garantál, ugyanakkor segíti a biztonságot, az egészséges élelmiszerek előállítását. A sikeresen elindított, a vidéki térségekre fordíto

Oldal: www.mszp.hu
Érdekel mi lesz a jövőben?Hát nézdd meg te magad!! - © 2008 - 2024 - jamborne-emese.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat